- Nah, mit szólsz? - húzta ki magát Niel L.Joe elôtt.
- Mire mit szóljak?
- Teljesen visszatudom magam tartani - büszkélkedett.
- Öhhh oké.... - veregette meg a vállát L.Joe, hülyének nézve a másikat s tovább állt a többiekhez, elhagyva a naplementés elôszobát.
- Fantasztikus vagyok! - bólogatott magában Niel.
Ahogy ment lefele a tûzes csillag, CAP a partot nézte. Beburkolja az sötétség a fényes világosságot. A leader kint támaszkodott az erkélyen, bámulva a színek változását.
- Ahh... Mi van velem?? - fogta meg a fejét.
- Mi van veled? - lepődött meg Niel, aki most bukkant fel mögötte.
- Egyre furcsább...
- Mi-mi? - karolt szerelmébe.
- Romantikus dolgokra gondolok néha... - sóhajtót a tenger hullámait nézve.
- Ahh - bólintott Niel és ô is elkezdte figyelni a naplementés partot, majd újra CAP-re nézett - Miattam?
- Miattad - csukta be szemeit egy akaratlan, igaz mosollyal. - Szeretnék most lemenni veled a partra... - S Niel vállára döntötte a fejét.
- MinSoo?... - csuklott el a fiatalabb hangja és szerelmét figyelte.
- Még, hogy nem csináltok semmit!? Mit jelentsen akkor ez? - lépet ki a szomszéd erkélyre L.Joe - HÉ! - dobta meg Niel fejét egy magazinnal.
- Ez honnan?.... - nézet körül az énekes, majd CAP is.
- nem megmondtam? Hányszor mondtam, hogy ne csináljatok semmi ilyesmit ilyen nyílt terepen! - rázta fejét dühösen L.Joe.
- De idegesítô és fônökösködô vagy, hyung! - kiabált vissza mérgesen Niel - Ne felejtsd, hogy MinSoo a leader, nem pedig te!
- Ne, ne! Higgadj le - fogta meg CAP Niel vállait.
- Menjünk le! Szeretnél, nem?
- Ketten? - nézett L.Joe.
- I-Igen... Tényleg rossz ötlet volt... - gondolkodott el CAP.
- MinSoo! Ha szeretnéd, ne gátoljon meg semmi!
- Niel, gondolkozz! Most az egyszer... - szólt L.Joe.
- És ha... ti is jönnétek? Együtt mennénk le, csapattal? - vetette fel az ötletet CAP. Amit siker koronázta.
A parton sétáltak, mikor a nap már csak pislákolt narancssárga fényével. Ricky ment elôl nagy léptekkel. CAP követte és majdnem mellette Niel. Kicsit lemaradva Chunji sétált L.Joeval a hátán. A rapper olyan kényelmesen utazott szerelme hátán, hogy már-már elbóbiskolt. S sereghajtó szerepnek maradt ChangJo.
- Niel?... - nézett CAP a szomorúnak látszó énekesre.
- Ketten jobb lenne - mormogta orra alatt válaszul.
- Add a kezed - nyitotta ki tenyerét. Niel felnézett MinSoora, majd körbe koslatta szemével a területet. Kivette zsebeibôl kezét és összekulcsolta CAP ujjaival:
- Így már tényleg romantikusabb.....
Lassan haza értek. Nielben dúlt az energia, nem úgy, mint a fotelben alvó L.Joenak. Az énekes elkezdte piszkálni a másikat.
- N-Normális vagy?? - ébredt fel L.Joe.
- Miért keltél fel? Én is akartalak volna piszkálni! - ment oda Ricky hozzájuk.
- Mi bajod Niel? - nézet fáradtan a rapper.
- Zsarnokoskodó vagy. Nem hagysz minket békén. Minek minket figyelni? Elég bosszantó vagy az utóbbi idôkben. Tudunk mi vigyázni magunkra - mondta magáért Niel. L.Joe felmosolygott és hagyta a füle mellett elmenni a dolgokat, de egyre jobban elkezdte zavarni Niel hangja. Felállt és lábujj hegyre állva ajkait a másikéra nyomta:
- Hallgass el és menj utadra! - csoszogott el fáradtan L.Joe a szobájába.
- Ez mi volt?? - nézett Ricky Niel hófehér színben lévô arcára.
- É-Én-én is ezt kérdezem..... - eszmélt fel és ruhaujjával elkezdte dörzsölni a száját. S könnyek nyûltek a szemébe - Neee. Neeem akarom ezt.... Mit fog szólni erre CAP??
- Elképzelni sem tudom... - mondta Ricky - De, ha újra sírsz, leütlek!!! - figyelmeztette a felszipogó Nielt.
- Nem merek elé állni!!!...
- M-Majd reggel elmondod neki! Báár.... Á nem. A ti esetetekben jobb, ha nem tartod csöndben ezt!
Niel megfogadta Ricky tanácsát. Félénken feküdt be CAP mellé. S nagy átkot bocsátott L.Joera a cselekedetéért!
- Jó regglet CAP hyung - bukkant fel reggel Ricky, mikor a leader kijött a szobájából.
- Mi van? - szólt álmosan, felkelés után.
- Niel elmondta? Azért aludtál rosszul?...
- .... Mit kell elmondania? Niel már hajnal óta az erkélyen dekkol... ahh fáradt vagyok, hogy tud meg tudtok olyan korán felkelni?
- Niel nem mondta, hogy L.Joe megcsókolta?
- Kit csókolt meg L.Joe? - nézett CAP, hirtelen felébredve.
- Nielt. Tegnap, mikor visszajöttünk...
- M-Miért nem mondta? De várjunk! - rázta meg a fejét - Niel is akarta??
- Ami azt illeti, szerintem L.Joe se "akarta". Inkább túl fáradt volt és elakarta hallgattatni Nielt... Véletlenúl csókolhatta meg...
- Véletlenül?... - nézet CAP zavarodva. Ilyen fajta szituációba került szerelmével legelôszôr a garázsban. Véletlenül eset Niel az ô ajkára.
CAP bátyó POV
Nem vagyok mérges. Legfeljebb egy cseppet féltékeny. Még most se tudom ezt teljesen elképzelni. Hogy történhetett? Niel kívánatos ajkaira csak úgy rátámadni?... nem szívesen beszélnék errôl L.Joeval. Viszont Nielel igen. Miért Rickynek kellet ezt elmondania? E-Emiatt ülhet már hajnal óta az erkélyen?....
- Jó reggelt. Mit csinálsz? - léptem ki a friss levegôre hozzá.
- Keresem az értelmet az értelmetlenségben - mondta egyhangúan. Leguggoltam mellé és rám nézett. Gondolkodtam, hogy kezdjem-e én, ha ô nem? Sok lehetôséget átgondolva belekezdtem:
- Csak Ricky látta L.Joeval a csókotok?
- MinSoo?... - nézett rám meglepetten, s rémülten.
- Nem most keltem. Beszéltem Rickyvel. Niel, az ilyeneket nyugodtan elmondhatod nekem. nem kell titkolnod.
- El akartam mondani! - fordult felém idegesen.
Megfogtam a kezét, hogy nyugodjon le.
- Igazából mindegy. Mivel nem láttam, olyan, mintha meg sem történt volna. mivel nem tudom elképzelni - mosolyogtam szerelmem szemeibe. Niel még mindig meglepett volt. Csak nézet engem és bólintott.
- Jól van! - álltam fel - Öltözz! - utasítottam a fejét megpaskolva és bementem.
- MinSoo! - szólt utánam és felpattant a székbôl. - Szeretlek nagyon, nagyon, nagyon! - állt elém és megfogta a kezeim.
- Miért mondod ezt most így? - néztem rá zavartan mosolyogva a nem várt szituáció miatt. Akár mennyire szeret beszélni, nem válaszolt kérdésemre. Megcsókolt. Párat pislogott és elfordította fejét.
- Gondolkozol valamin? - néztem rá.
- L.Joe gonosz! Leadernek képzeli magát!
- Ne vesz össze vele. Egy csapatban vagytok.
Niel tovább gondolkodott és állához tette kezét. Látszott rajta, hogy fejében villámlás szerûen csapkodnak az ötletek.
- Ki kéne vele szúrni...
- Inkább hagyd - ráztam a fejem és megfogtam Niel vállait.
- Állandóan szekál minket! Szabályokat szab... Nem szeretném ezt tovább - halkult egyre le. Közelebb hajolt hozzám és már szinte suttogva mondta - Néha nem tudok aludni, mert ok nélkül merevedésem van. Lehet, hogy az a ok, hogy mellettem vagy én nem csinálhatok akkor se semmit. Olyankor... csak álmatlanul nézlek téged és fel-felsóhajtók - szomorodott el arckifejezése.
Nem is figyeltem eddig Nielre, hogy bírja a szeretkezés nélküli éjszakákat. Magamból indultam ki. Mivel én jól, azaz bírom, bírok magammal. Nem gondolkoztam más agyával. Bár így belegondolva, ha történt valami, legyen az csók, vagy ölelkezés azt Niel kezdeményezte! Ahogy most is! Hozzám dörzsölődik. Hagom egy kicsit magam....
- Hánykor lesz a forgatás? - kérdezte miközben nyakamba lehelt.
- Ötkor...azt hiszem.
- Akkor... még finomkodni sem kell~
Egybôl értettem a célzást! Csinálni akarja, s durván is lehet, hisz 5-re visszanyeri energiáját. Hátráltam volna tôle most, ha nem lett volna fal a hátam mögött.
- Rossz ötlet Niel... - mondtam, majd gyorsan megcsókolt.
- Nem. Nem akarok visszavonulni! - mosolyodott el sunyin és belekapaszkodott a pólómba. Mélyen a szemembe nézett. Mire én zavaromban elnevettem magam; Miért ilyen ellenállhatatlan?? Egy kisebb csókot adtam neki hirtelenjében.
- Hé! Kéreted magad? - ütött meg nevetve velem. - Gyerünk! Gyerünk! - nevettet és kézen fogva együtt húztuk el a függönyt.
- Neeee - mondtam hosszasan, de az ellentétét csináltam. Józan vagyok, mondhatom... Mint egy hülye, nevetek magamon! Beköszöntött a szobába a félsötétség. Niel elengedte a kezem és sietve bezárta kulccsal az ajtónkat. Tenyerembe temettem az arcom: "Mi lesz ebbôl?"
- Mire vársz? - mosolygott még mindig füligérôen Niel és nyakamba csimpaszkodott.
- Tudod, hogy imádlak - öleltem át. Jóízű nevetéssel dőlt hátra, magával rántva engem is. Megrémültem. Egy pillanatra. Azt hittem messzebb vagyunk az ágytól, de úgy látszik pont rá estünk.
- MinSoo, tied vagyok. Csinálj amit akarsz - mondta lágyan, szerelmesen és amit csak én érezhettem benne, hogy kéjjel fűtött. Beljebb toltam a fekhelyünkön és terpeszébe guggoltam kényelmesen, számára is. Niel felhúzta térdeit miközben szüntelenül és forrón simult ajkaival hozzám. Lerántottuk egymásról a pólót és a kölyök erôsen magához szorított:
- Búj még jobban hozzám. Ha már alvásnál nem teszed!
- Miért tenném? Meleg van!
- Velem törődj, ne a hômérséklettel! - mondta ingerülten és még inkább magához húzott - Kell az ölelésed!
- Az ölelésem, kell?
- Kell!
Hevesen megcsókolt. Nem is óhajtott elengedni. Kicsit durvábban letepertem "büntetés" kép. Az ágyhoz nyomtam, miközben ô belekarmolt a hátamba. Igazán fájt! De aligha törődtem vele így Niel fölött. Majd egy rossz, negatív gondolat suhant át bennem:
- Tudjuk halkan folytatni? - kérdeztem, ahogy végig simítottam Niel meztelen felsőtestén.
- Csak csókolj durván, azzal majd elfojtod a hangom - s az én kezemet a nadrágjához helyezte. Belekapaszkodott vállaimba. Jó, hogy nem aggódik a hangoskodás miatt, így én is nyugodtabb vagyok. Remélem, képes leszek Niel tervét megvalósítani. Kezdhetem hát, amit olyan rég óta csináltunk. Egy hónap telt el azóta? Lehetséges... Ennyire jól bírtuk?...
Lehúztam Niel nadrágját. Megérintettem merev férfiasságát, majd rámarkoltam.
- Wáá! - emelte fel fejét s gyorsan szája elé tette a kezét. A párnák közé süllyedt, ahogy elkezdtem mozgatni kezemet. Forgatta ide-oda a fejét. Nem igazán bírta hangját visszatartani. - Ahh, CAP! - szólt hozzám és kitárta karjait felém. Ránehezültem és megcsókoltam. Gondoltam egyet és ujjaimat Nielbe csúsztattam. Siettetve a tempón. Ahogy megérezte, tudtam, azonnal felnyögne, ha nem lennék szájára tapadva. Kapkodtuk a levegôt mindketten. Niel erôsen magához ölelt. Második és harmadik ujjam mellett, már nem csak ô, de én se bírtam fékezni a dolgot. Lekaptam magamról a nadrágot. Nézésembôl megállapította, hogy készülhet a haladáshoz. Ki csúsztattam ujjaimat. Fel-felöklendezte a kényes "h" hangját, nem tudott magával mit kezdeni.
Ahogy betettem élvezettel teli férfiasságomat, meglehetôsen durván megcsókoltam Nielt, csak hogy véletlenül se nyögjön fel. Ahogy mozogni kezdtem könnyek szöktek ki a szemébôl, mik az én arcomra is leszöktek. Igaz, lehet, hogy megint elszokott... Két oldalról megragadtam piroskás orcáit és úgy hallgattattam el nyelves csókommal. Olyan kényelmetlen, jobban szeretem hallani a hangját. Nem tudtam igazán Nielbe hatolni, amíg nyelvezek vele. Óvatosan elengedtem ajkait. Nyakán nyaltam hirtelen és tovább mozogtam. Így jobban kedvezett nekem a póz.
- Ez... olyan nehéz - csikorgatta fogait és feljebb csúszott, de én vállánál ragadva vissza húztam magam alá.
- Bírd ki! Te kezdted - hatoltam egyre beljebb - Te akartad - csókoltam végig mellkasát. Nielnek is kényelmetlen volt. Mozgott velem együtt és lehetô legerôsebben próbálta visszatartani hangjait. Ahogy lökdöstem magam egyre beljebb, egyszer csak Niel kitátotta száját, lélegzetét megszakítva. ha akart is, nem tudott hangot kiadni magából. Ahogy feleszmélödôtt belekarmolt a vállamba és én leálltam. Lehajoltam és megcsókoltam körettel együtt.
- De nyálas vagy - kulcsoltam ki nyelvem Nielével. Újra neki kezdtem a mozgásnak. Nem kellett sokat várni, perceken belül Niel elélvezett, utána én mentem el, idôm se volt kivenni belôle.
- Mire mit szóljak?
- Teljesen visszatudom magam tartani - büszkélkedett.
- Öhhh oké.... - veregette meg a vállát L.Joe, hülyének nézve a másikat s tovább állt a többiekhez, elhagyva a naplementés elôszobát.
- Fantasztikus vagyok! - bólogatott magában Niel.
Ahogy ment lefele a tûzes csillag, CAP a partot nézte. Beburkolja az sötétség a fényes világosságot. A leader kint támaszkodott az erkélyen, bámulva a színek változását.
- Ahh... Mi van velem?? - fogta meg a fejét.
- Mi van veled? - lepődött meg Niel, aki most bukkant fel mögötte.
- Egyre furcsább...
- Mi-mi? - karolt szerelmébe.
- Romantikus dolgokra gondolok néha... - sóhajtót a tenger hullámait nézve.
- Ahh - bólintott Niel és ô is elkezdte figyelni a naplementés partot, majd újra CAP-re nézett - Miattam?
- Miattad - csukta be szemeit egy akaratlan, igaz mosollyal. - Szeretnék most lemenni veled a partra... - S Niel vállára döntötte a fejét.
- MinSoo?... - csuklott el a fiatalabb hangja és szerelmét figyelte.
- Még, hogy nem csináltok semmit!? Mit jelentsen akkor ez? - lépet ki a szomszéd erkélyre L.Joe - HÉ! - dobta meg Niel fejét egy magazinnal.
- Ez honnan?.... - nézet körül az énekes, majd CAP is.
- nem megmondtam? Hányszor mondtam, hogy ne csináljatok semmi ilyesmit ilyen nyílt terepen! - rázta fejét dühösen L.Joe.
- De idegesítô és fônökösködô vagy, hyung! - kiabált vissza mérgesen Niel - Ne felejtsd, hogy MinSoo a leader, nem pedig te!
- Ne, ne! Higgadj le - fogta meg CAP Niel vállait.
- Menjünk le! Szeretnél, nem?
- Ketten? - nézett L.Joe.
- I-Igen... Tényleg rossz ötlet volt... - gondolkodott el CAP.
- MinSoo! Ha szeretnéd, ne gátoljon meg semmi!
- Niel, gondolkozz! Most az egyszer... - szólt L.Joe.
- És ha... ti is jönnétek? Együtt mennénk le, csapattal? - vetette fel az ötletet CAP. Amit siker koronázta.
A parton sétáltak, mikor a nap már csak pislákolt narancssárga fényével. Ricky ment elôl nagy léptekkel. CAP követte és majdnem mellette Niel. Kicsit lemaradva Chunji sétált L.Joeval a hátán. A rapper olyan kényelmesen utazott szerelme hátán, hogy már-már elbóbiskolt. S sereghajtó szerepnek maradt ChangJo.
- Niel?... - nézett CAP a szomorúnak látszó énekesre.
- Ketten jobb lenne - mormogta orra alatt válaszul.
- Add a kezed - nyitotta ki tenyerét. Niel felnézett MinSoora, majd körbe koslatta szemével a területet. Kivette zsebeibôl kezét és összekulcsolta CAP ujjaival:
- Így már tényleg romantikusabb.....
Lassan haza értek. Nielben dúlt az energia, nem úgy, mint a fotelben alvó L.Joenak. Az énekes elkezdte piszkálni a másikat.
- N-Normális vagy?? - ébredt fel L.Joe.
- Miért keltél fel? Én is akartalak volna piszkálni! - ment oda Ricky hozzájuk.
- Mi bajod Niel? - nézet fáradtan a rapper.
- Zsarnokoskodó vagy. Nem hagysz minket békén. Minek minket figyelni? Elég bosszantó vagy az utóbbi idôkben. Tudunk mi vigyázni magunkra - mondta magáért Niel. L.Joe felmosolygott és hagyta a füle mellett elmenni a dolgokat, de egyre jobban elkezdte zavarni Niel hangja. Felállt és lábujj hegyre állva ajkait a másikéra nyomta:
- Hallgass el és menj utadra! - csoszogott el fáradtan L.Joe a szobájába.
- Ez mi volt?? - nézett Ricky Niel hófehér színben lévô arcára.
- É-Én-én is ezt kérdezem..... - eszmélt fel és ruhaujjával elkezdte dörzsölni a száját. S könnyek nyûltek a szemébe - Neee. Neeem akarom ezt.... Mit fog szólni erre CAP??
- Elképzelni sem tudom... - mondta Ricky - De, ha újra sírsz, leütlek!!! - figyelmeztette a felszipogó Nielt.
- Nem merek elé állni!!!...
- M-Majd reggel elmondod neki! Báár.... Á nem. A ti esetetekben jobb, ha nem tartod csöndben ezt!
Niel megfogadta Ricky tanácsát. Félénken feküdt be CAP mellé. S nagy átkot bocsátott L.Joera a cselekedetéért!
- Jó regglet CAP hyung - bukkant fel reggel Ricky, mikor a leader kijött a szobájából.
- Mi van? - szólt álmosan, felkelés után.
- Niel elmondta? Azért aludtál rosszul?...
- .... Mit kell elmondania? Niel már hajnal óta az erkélyen dekkol... ahh fáradt vagyok, hogy tud meg tudtok olyan korán felkelni?
- Niel nem mondta, hogy L.Joe megcsókolta?
- Kit csókolt meg L.Joe? - nézett CAP, hirtelen felébredve.
- Nielt. Tegnap, mikor visszajöttünk...
- M-Miért nem mondta? De várjunk! - rázta meg a fejét - Niel is akarta??
- Ami azt illeti, szerintem L.Joe se "akarta". Inkább túl fáradt volt és elakarta hallgattatni Nielt... Véletlenúl csókolhatta meg...
- Véletlenül?... - nézet CAP zavarodva. Ilyen fajta szituációba került szerelmével legelôszôr a garázsban. Véletlenül eset Niel az ô ajkára.
CAP bátyó POV
Nem vagyok mérges. Legfeljebb egy cseppet féltékeny. Még most se tudom ezt teljesen elképzelni. Hogy történhetett? Niel kívánatos ajkaira csak úgy rátámadni?... nem szívesen beszélnék errôl L.Joeval. Viszont Nielel igen. Miért Rickynek kellet ezt elmondania? E-Emiatt ülhet már hajnal óta az erkélyen?....
- Jó reggelt. Mit csinálsz? - léptem ki a friss levegôre hozzá.
- Keresem az értelmet az értelmetlenségben - mondta egyhangúan. Leguggoltam mellé és rám nézett. Gondolkodtam, hogy kezdjem-e én, ha ô nem? Sok lehetôséget átgondolva belekezdtem:
- Csak Ricky látta L.Joeval a csókotok?
- MinSoo?... - nézett rám meglepetten, s rémülten.
- Nem most keltem. Beszéltem Rickyvel. Niel, az ilyeneket nyugodtan elmondhatod nekem. nem kell titkolnod.
- El akartam mondani! - fordult felém idegesen.
Megfogtam a kezét, hogy nyugodjon le.
- Igazából mindegy. Mivel nem láttam, olyan, mintha meg sem történt volna. mivel nem tudom elképzelni - mosolyogtam szerelmem szemeibe. Niel még mindig meglepett volt. Csak nézet engem és bólintott.
- Jól van! - álltam fel - Öltözz! - utasítottam a fejét megpaskolva és bementem.
- MinSoo! - szólt utánam és felpattant a székbôl. - Szeretlek nagyon, nagyon, nagyon! - állt elém és megfogta a kezeim.
- Miért mondod ezt most így? - néztem rá zavartan mosolyogva a nem várt szituáció miatt. Akár mennyire szeret beszélni, nem válaszolt kérdésemre. Megcsókolt. Párat pislogott és elfordította fejét.
- Gondolkozol valamin? - néztem rá.
- L.Joe gonosz! Leadernek képzeli magát!
- Ne vesz össze vele. Egy csapatban vagytok.
Niel tovább gondolkodott és állához tette kezét. Látszott rajta, hogy fejében villámlás szerûen csapkodnak az ötletek.
- Ki kéne vele szúrni...
- Inkább hagyd - ráztam a fejem és megfogtam Niel vállait.
- Állandóan szekál minket! Szabályokat szab... Nem szeretném ezt tovább - halkult egyre le. Közelebb hajolt hozzám és már szinte suttogva mondta - Néha nem tudok aludni, mert ok nélkül merevedésem van. Lehet, hogy az a ok, hogy mellettem vagy én nem csinálhatok akkor se semmit. Olyankor... csak álmatlanul nézlek téged és fel-felsóhajtók - szomorodott el arckifejezése.
Nem is figyeltem eddig Nielre, hogy bírja a szeretkezés nélküli éjszakákat. Magamból indultam ki. Mivel én jól, azaz bírom, bírok magammal. Nem gondolkoztam más agyával. Bár így belegondolva, ha történt valami, legyen az csók, vagy ölelkezés azt Niel kezdeményezte! Ahogy most is! Hozzám dörzsölődik. Hagom egy kicsit magam....
- Hánykor lesz a forgatás? - kérdezte miközben nyakamba lehelt.
- Ötkor...azt hiszem.
- Akkor... még finomkodni sem kell~
Egybôl értettem a célzást! Csinálni akarja, s durván is lehet, hisz 5-re visszanyeri energiáját. Hátráltam volna tôle most, ha nem lett volna fal a hátam mögött.
- Rossz ötlet Niel... - mondtam, majd gyorsan megcsókolt.
- Nem. Nem akarok visszavonulni! - mosolyodott el sunyin és belekapaszkodott a pólómba. Mélyen a szemembe nézett. Mire én zavaromban elnevettem magam; Miért ilyen ellenállhatatlan?? Egy kisebb csókot adtam neki hirtelenjében.
- Hé! Kéreted magad? - ütött meg nevetve velem. - Gyerünk! Gyerünk! - nevettet és kézen fogva együtt húztuk el a függönyt.
- Neeee - mondtam hosszasan, de az ellentétét csináltam. Józan vagyok, mondhatom... Mint egy hülye, nevetek magamon! Beköszöntött a szobába a félsötétség. Niel elengedte a kezem és sietve bezárta kulccsal az ajtónkat. Tenyerembe temettem az arcom: "Mi lesz ebbôl?"
- Mire vársz? - mosolygott még mindig füligérôen Niel és nyakamba csimpaszkodott.
- Tudod, hogy imádlak - öleltem át. Jóízű nevetéssel dőlt hátra, magával rántva engem is. Megrémültem. Egy pillanatra. Azt hittem messzebb vagyunk az ágytól, de úgy látszik pont rá estünk.
- MinSoo, tied vagyok. Csinálj amit akarsz - mondta lágyan, szerelmesen és amit csak én érezhettem benne, hogy kéjjel fűtött. Beljebb toltam a fekhelyünkön és terpeszébe guggoltam kényelmesen, számára is. Niel felhúzta térdeit miközben szüntelenül és forrón simult ajkaival hozzám. Lerántottuk egymásról a pólót és a kölyök erôsen magához szorított:
- Búj még jobban hozzám. Ha már alvásnál nem teszed!
- Miért tenném? Meleg van!
- Velem törődj, ne a hômérséklettel! - mondta ingerülten és még inkább magához húzott - Kell az ölelésed!
- Az ölelésem, kell?
- Kell!
Hevesen megcsókolt. Nem is óhajtott elengedni. Kicsit durvábban letepertem "büntetés" kép. Az ágyhoz nyomtam, miközben ô belekarmolt a hátamba. Igazán fájt! De aligha törődtem vele így Niel fölött. Majd egy rossz, negatív gondolat suhant át bennem:
- Tudjuk halkan folytatni? - kérdeztem, ahogy végig simítottam Niel meztelen felsőtestén.
- Csak csókolj durván, azzal majd elfojtod a hangom - s az én kezemet a nadrágjához helyezte. Belekapaszkodott vállaimba. Jó, hogy nem aggódik a hangoskodás miatt, így én is nyugodtabb vagyok. Remélem, képes leszek Niel tervét megvalósítani. Kezdhetem hát, amit olyan rég óta csináltunk. Egy hónap telt el azóta? Lehetséges... Ennyire jól bírtuk?...
Lehúztam Niel nadrágját. Megérintettem merev férfiasságát, majd rámarkoltam.
- Wáá! - emelte fel fejét s gyorsan szája elé tette a kezét. A párnák közé süllyedt, ahogy elkezdtem mozgatni kezemet. Forgatta ide-oda a fejét. Nem igazán bírta hangját visszatartani. - Ahh, CAP! - szólt hozzám és kitárta karjait felém. Ránehezültem és megcsókoltam. Gondoltam egyet és ujjaimat Nielbe csúsztattam. Siettetve a tempón. Ahogy megérezte, tudtam, azonnal felnyögne, ha nem lennék szájára tapadva. Kapkodtuk a levegôt mindketten. Niel erôsen magához ölelt. Második és harmadik ujjam mellett, már nem csak ô, de én se bírtam fékezni a dolgot. Lekaptam magamról a nadrágot. Nézésembôl megállapította, hogy készülhet a haladáshoz. Ki csúsztattam ujjaimat. Fel-felöklendezte a kényes "h" hangját, nem tudott magával mit kezdeni.
Ahogy betettem élvezettel teli férfiasságomat, meglehetôsen durván megcsókoltam Nielt, csak hogy véletlenül se nyögjön fel. Ahogy mozogni kezdtem könnyek szöktek ki a szemébôl, mik az én arcomra is leszöktek. Igaz, lehet, hogy megint elszokott... Két oldalról megragadtam piroskás orcáit és úgy hallgattattam el nyelves csókommal. Olyan kényelmetlen, jobban szeretem hallani a hangját. Nem tudtam igazán Nielbe hatolni, amíg nyelvezek vele. Óvatosan elengedtem ajkait. Nyakán nyaltam hirtelen és tovább mozogtam. Így jobban kedvezett nekem a póz.
- Ez... olyan nehéz - csikorgatta fogait és feljebb csúszott, de én vállánál ragadva vissza húztam magam alá.
- Bírd ki! Te kezdted - hatoltam egyre beljebb - Te akartad - csókoltam végig mellkasát. Nielnek is kényelmetlen volt. Mozgott velem együtt és lehetô legerôsebben próbálta visszatartani hangjait. Ahogy lökdöstem magam egyre beljebb, egyszer csak Niel kitátotta száját, lélegzetét megszakítva. ha akart is, nem tudott hangot kiadni magából. Ahogy feleszmélödôtt belekarmolt a vállamba és én leálltam. Lehajoltam és megcsókoltam körettel együtt.
- De nyálas vagy - kulcsoltam ki nyelvem Nielével. Újra neki kezdtem a mozgásnak. Nem kellett sokat várni, perceken belül Niel elélvezett, utána én mentem el, idôm se volt kivenni belôle.
 |
| Aranyoos Bang MinSoo! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése