III. YuA's chocolate hyung

YuA POV

Erős és finom illata lett a pólómnak. A végén még én is rászokok a forró csokira, de először leveszem magamról a felsőm.
A mosdó felé indultam, mikor tekintetem rátévedt a szobám ajtajára. "Mit csinálhat JiSu hyung?" Ez a kérdés ismétlődött a fejembe és vezérlés nélkül vettem az irányt  az orrom után. Benyitottam és JiSu hyung felső nélkül feküdt az ágyán, míg az én lepedőm a padlón hevert.
- Az már szennyes. Tudod - mosolygott rám, felülve. -, valaki miatt csokis lett.
M-Miért ilyen jó kedvű?... Az a derült tekintet... A-Aranyos.
- Aludni jöttél? - paskolta meg az ágyát. Azt várja, hogy befeküdjek mellé? - Mi az, YuA?
- Nem, semmi. Csak... - zavarodtam el. Mi ez a légkör? Megint csak úgy tesz, mintha nem történt volna semmi. Pedig csak pár óra telt el. Mi a jó élet folyik itt?
Nagyon nyeltem és az ágyra térdeltem. JiSu hyung meztelensége teljesen felizgat. Újra!
- Mire gondolsz? - mosolygott és csak mosolygott.
- H-H-Hyung - kezdtem el nevetni a szituáción és gyorsan felálltam. - Nem is muszáj nekem veled aludnom! Van tiszta lepedőm, megágyazok magamnak - fordultam el, mire JiSu hyung megragadta a csuklómat:
- Nem szeretnél velem aludni?
- N-Nem ezt mondtam...
- Akkor?
Lassan visszafordultam, mire megfogta a kezemet és felguggolt hozzám. Ajkaira figyeltem, mik résnyire álltak nyitva és fokozatosan felém közeledettek.
Csokoládé legyek, ha nem csókot szeretne!
- JiSu hyung! - ragadtam meg derekánál és megcsókoltam.
Ez az érzés... Ahogy JiSu hyung egy szemernyi ellenállást sem tanúsít, sôt készségesen simul hozzám. Mindennek tetejében, mikor ajkait elengedtem, visszacsókolt. Egyszerre kényeztet és őrjít meg. Akárhányszor elengedtem, éreztem a bódítóan forró leheletét.
- Mi ez a finom illat, YuA?...
- DoKa hyung leöntött forró csokival.
- Szeretem ezt az illatot - kuncogott, és hozzám bújt. - Hihetetlen, hogy ennyire ragaszkodsz hozzám.
- Huh?
- Direkt akartam, hogy a összebarátkozz a többiekkel, hátha beleszeretsz egyikükbe, de úgy veszem észre, nem így lett.
- Ostoba hyung! Én csak is téged akarlak! - csókoltam meg, majd egyre elszántabb lettem. Hirtelen azt vettem észre, hogy ledöntöttem az ágyon, vadul magam alá, és kapkodva kerestem az érzékeny pontjait. Fejetlenségem miatt JiSu hyung hajamba kapva felnyögött, amiért mindkettőnk hímtagja erőteljesen egymáshoz dörzsölődött.
- Bocsánat. Nem szándékos volt.
- Nem. Az én hibám volt. Széttettem a lábaim.
Sz-Széttette... Mindjárt elered az orrom vére. Nem bírom. Ilyet mondani, Hyung... Csak még jobban felforrósodok. A-Akarom ôt!
- Mondd meg, kérlek. Milyen érzés?
- Mire gondolsz?
- Erre - löktem be magam középpontjához, mire testét megfeszítve kapta szájához a kezét.
- Olyan fura, így veled, de jó - suttogta vékony hangon, mire én ámulva néztem szemeibe. Teljesen elvöröslöttem, ô meg csak elmosolyodott, ahogy levette szájáról a kezét. - Mi az, YuA? - csavarta ujjára az egyik tincsem, és megcsókolt.
Nem tudtam mit mondani. Nagy levegőt véve kezdtem csípőmet mozgatni, hogy kihasználva élvezzem férfiasságom érzékenységét. Minden egyes lökésem egyre vadabb volt. Visszafoghatatlanul erőszakos voltam. Azt hiszem, a férfi énem a magyarázat arra, amiért féktelenül gyorsítok a tempón. JiSu hyung hihetetlenül szaporán vette a levegőt, míg a megfeszült teste folyamatosan hullámzott alattam. Nem bírtam le venni róla a szemeim. A kócos haja látványától is képes lettem volna elélvezni, de inkább az egyenletes mozgásomra figyeltem. A kéjjel fűtött testem izzadni kezdet és szédülve figyeltem JiSu hyung erotikus hangjára és az ágyra, amit eddig még sosem hallottam így nyikorogni.
- YuA!...
- JiSu hyung! Szeretlek! - estem neki csókolgatva ajkait.
- J-Jól van, jól van - ölelt magához, simogatva hátamnál. - Nagyon gyorsan dobog a szíved. Nyugodj le, YuAshii!
A körülöttünk lévő hangulat felettébb kellemessé változott. Összes csók, összes értintés... Igazából bármi történt, nem tudtam elhinni.
Hajnalhoz közeledve JiSu hyung meztelenül ült az ölembe és kényelmesen dőlt rám, mosolyogva. Nem tettünk semmi egyebet egyszerű ölelkezésnél. Csak az számított, hogy boldogan érezze magát.
- Hyung, most mi együtt vagyunk?
- Párkapcsolatot szeretnél? - hajtottal fel a fejét, rám nézve, miközben én a combjánál cirógattam őt.
- Azt szeretném, hogy azt mondd "Szeretlek".
- Majd kimondom.
- De Hyuuuung - keseredtem el.
- Nehogy elsírd magad.
- Gonosz.

Reggel JiSu hyung nem volt mellettem. Gyorsan átöltöztem és keresni kezdtem őt. Allenbe botlottam bele, akit Max üldözött, amiért az ô pólóját vette fel.
- Nem kell rohangálni! - hallottam meg JiSu hyung hangját, s az utána mentem, majd mikor befordultam a sarkon, megláttam, hogy Robin hyunggal van. Társalognak valamiről.
- Csokis epret kérek.
- Oké. Miért ne? Csinálok százat, amiért segítettél nekem. Nehéz volt YuAval?
- Hát mondom, nem tudtam vele annyira nyíltan beszélni rólad, de sok mindent kiszedtem belőle.
- YuAshii, mit állsz itt? - esett hátamnak DoKa hyung, mire JiSu hyung felfigyelt ránk:
- Nah azt hiszem most lebuktam - mosolygott szemeimbe nézve.
- Most már úgy is elmondhatod neki, nem? - mondta Robin hyung, majd elsétált DoKa hyungot is magával hívva, direkt, hogy JiSu hyunggal kettesben maradjak.
- Mennyit hallottál?
- Eleget... - mondtam pislogva. Ezek szerint ők összefogtak miattam, de miét is? Mi az oka?...
- Nagyon szeretlek YuA. Mindig szerettelek - nevetett jókedvvel. - Soha sem gondoltam volna, hogy te is így vonzódsz hozzám. Nem tudtam felfogni, ezért erősítés kértem Robin hyungtól.
Egy helyben megfagyva álltam mosolygó énje előtt és hallgattam a megdöbbentő szavait.
- Azért is tőle, hogy jobban kijöjjetek egymással. Én őt az elmúlt napokban mindenbe beavattam.
- M-Mindenbe?
- Mindent azért, hogy biztosra menjek, mennyire szeretsz - nevetett.
- JiSu hyuuuung - pirultam el. - Nagyon-nagyon szeretlek! Hogyhogy nem akartad elhinni? Pedig annyira érzékien mondom ki neked mindig, hogy szeretlek... Ostoba hyung - bigyesztettem ki ajkaim és kezeit megfogva közelebb húztam magamhoz. - Szóval mióta is szeretsz?~
Lényegtelennek vette, hogy válaszoljon. Helyette lábujjhegyre állt és csókot kezdeményezett. Ajkai kellemesen forróak voltak és még édesek is, ahogy egy csokit reggeliző hyungtól elvárható. Finoman a falhoz vezettem és annak döntve kulcsoltam össze nyelvünket szabadon a levegôben.
- Isteneeeem, muszáj itt csinálni a leader-maknae fanservicet? - állt hátam mögött QL fintorogva.
- Bocsánat. YuA hibája volt - nevetett JiSu hyung és nyakamnál átkarolt.
- N-Nem is én kezdtem most.
- Akkor is abba lehet hagyni itt...