II. YuA's chocolate heart

YuA POV

- Állandóan csak JiSu hyungon lógsz. Aljas vagy és idegesítő. Vedd már észre, hogy elege van belőled!
Azt hiszem, pont most mondták, hogy JiSu hyung nem szeret engem... Miért is gondoltam, hogy Robin hyunggal is meg lehet próbálni összebarátkozni.
- Azaz? Mit nem bírsz bennem?
- Semmit sem bírok benned. A lenéző szemeidet végkép nem.
Igazán rideg... Pedig én pont azért jöttem barátkozni, hogy pár percre el tudjam felejteni a tegnap történteket, de Robin hyung JiSu hyungot emlegetve csak még rosszabbá teszi a helyzetet.
- Csapattársak vagyunk... Nem tudjuk egymást elkerülni.
- Legalább ne szólj hozzám! Utálom a hangod - mondta utoljára, és kiment.
Mással pedig olyan jól kijön. Jay hyunggal és DoKa hyunggal együtt jár pizzázni, Jean Paul hyunggal, Maxszel meg Allennel szintén kedves, sokszor szórakoznak a bowlingpályán. Robin hyung nagyon pénzeli az üzleteket, amik az ô stílusához valóak. Lehet, az a baja, hogy én nem követem annyira a divat irányzatot. Én nem tudok csak úgy költekezni, mint ô, plusz, ha JiSu hyung nem ér rá eljönni velem vásárolni, akkor nem is megyek egyedül.
- YuAshii, jössz shoppingolni? - vert hátba barátian DoKa hyung.
- Veled? - pislogtam.
- Hjam, velem is - karolt át és már mentünk is az üzlet negyed felé. Ketten mentünk, majd fél úton csatlakozott hozzánk Jay hyung. Valami édes dolgot ivott, de maga sem tudta mit, mert nem ô vette magának.
- Daewoon, te is kérsz ilyet? - intett ki a boltból Robin hyung DoKa hyungnak.
Meglátva ôt, megfagyott az ereimben a vér. Szívesen elbújtam volna DoKa hyung mögé, de sokkal magasabb vagyok nála; helyett belecsíptem ruhájába és közelebb léptem hozzá.
- T-Te!?? - vett észre Robin hyung.
- Mi az, Robin? Miért nézel így rá? - kérdezte Jay hyung a hozzám közeledő Robin hyungtól, mire én ijedten megfogtam DoKa hyung kezét.
- Mi az, YuAshi?
- Robin hyung is jön velünk?... - kérdeztem DoKa hyungtól, majd Robin hyung megragadta a pólómat:
- Mit képzelsz? Bepofátlankodsz a baráti körömbe?
- He!? Robinshii miket nem mondasz YuAshiinek! - választott el minket DoKa hyung.
- Inkább menjünk, mert bezár az az új cukrászda - tolt meg mindannyiunkat Jay hyung. Nem mertem ellenkezni. Lépést tartva haladtam inkább velük.
Nagyon sokan voltak az üzletben, ahova mentünk. De ahogy Robin hyung elővette a pénzét, azonnal lett szabad asztalunk.
- YuAshii, milyen fagyit kérsz? Meghívlak - mosolygott rám DoKa hyung, és én automatikusan vissza rá.
- Amit kint reklámoztak, valami csokoládés-tejszínes beütésût... Azt kipróbálnám.
- Nem - szólt határozottan Robin hyung. - Azt én rendelem.
- R-Robinshii, miért nem kaphat ugyan azt Maknaeshii is? - ölelt át engem DoKa hyung.
- Válaszon mást. Csak azt ne, amit én. Nem akarom, hogy bármi közöm legyen ehhez a selyem fiú---
Jay hyung hirtelen nyakon csapta Robin hyungot.
- Ezt most....
- Kimegyünk Daewoonnal, addig oldjátok fel ezt az ellenséges légkört - mondta Jay hyung és DoKa hyunggot el vitte mellőlem.
Most... Mit mondjak, ha egyáltalán nem tekintem Robin hyungot az ellenségemnek?...
- Ömm... Hyung, te... ömm...
- Ne "ömm"özz itt nekem - nézett el. - Képes vagy mindenkivel könnyen megszerettetni magad, miközben én görcsölve igyekszem. Hagyj nekem teret! Teljesen háttérben vagyok. Rohadt jó hanggal vagy megáldva, BoM maknae. A tehetséged csak még jobban bosszant.
- Miről beszélsz, Hyung? Nem értelek. Szerinted képes lennék rappelni? - emeltem fel a hangom. - Tévhitekbe kapaszkodsz, Hyung.
- Hagyjál békén... Nincs pénzed, ronda vagy, mégis... Mégis olyan barátságos vagy mindenkivel. Daewoon mondta, hogy csak melléd áll az ember és beszélgetni támad kedve veled... De hiába van kedves szíved, tudom az aljas terved, a leader pozícióra pályázol. Állandóan JiSu hyunggal vagy, ki akarod készíteni, majd elkergetni!
- Nem, nem, nem! - ráztam a fejem. - Sosem kergetném el JiSu hyungot!
- Akkor mit tervezel? Csak simán az agyára akarsz menni? Már megtetted, elege van belőled. Mégis mit akarsz?
- Szeretem őt!
Nem! Ezt nem lett volna szabad elmondanom!
- Mi van?... - kezdett suttogni. - Jól hallottam? Homokos vagy?
- Én n-nem.
- Eddig azt hittem, hogy JiSu hyung azért figyel, hogy kövesse az aljasságod, de ha a szerelmed, akkor más a helyzet... Teljesen más.
- N-Nincs közöttünk semmi!...
- Minek hazudsz?... Nem tetszene, ha a többiek megtudnák a titkotokat?
- R-Robin hyung! - néztem szemeibe.
- Nem tetszene?
- Nem akarok rosszat JiSu hyungnak - válaszoltam, mire Robin hyung nevetni kezdett:
- Mi a franc!? Te tényleg nem vagy önző!? JiSu hyungra gondolsz magad helyet...
- Robin hyung, te is egy kedves ember vagy. Még ha velem nem is, másokkal nagyon jól kijössz. Látom, hogy mindig meghívod a hyungokat mindenre - mondtam, mire kinevetett.
- Nekem csak pénzem van. Sokat költök, hogy majd legyen cél előttem; egyszer kamatostul visszafizetem a szüleimnek. S mivel van egy ilyen fontos célom, ezért oda teszem magam a munkában, ami a csapatnak is csak jó. Ez vagyok én, a céltudó pénzes, míg te a kedves szívű.
Robin hyung érdekes ember...

Mikor visszaérkeztünk a dormunkba, kibírhatatlan meleg lett. Hazaérve DoKa hyung még a nadrágját is leakarta tolni. Én csak a pólómtól szabadultam meg, majd a szobámban elhasaltam az ágyamon.
Félálmomból egy kellemesen hideg kéz érintése ébresztett fel. Csak hümmögve jeleztem JiSu hyungnak, hogy fent vagyok, mire ô masszírozni kezdte a nyakamat. Miközben derekamra nehezült és engem pihentetett, addig elmeséltem neki a mai dolgokat Robin hyungról.
- Akkor most már mindegyik taggal kijössz?
- Elvileg.
- Örülök. Ügyes vagy, YuA - simogatott meg, hajamat összekócolva.
- JiSu hyung - ráztam a fejem. - Csak, hogy tudd, nem felejtettem el a tegnapit.
- Miről beszélsz? - térdelt fel rólam.
- Hát a tegnapiról - fordultam felé, szemeit pásztázva. - Képes voltál lenyaldosni, de megcsókolni már nehezedre esett - húztam végig ajkaimon az ujjam. - Gonosz vagy. Tényleg gonosz vagy, de nem fogok kiszeretni belőled! Szeretlek! - mondtam neki és mélyen egymás szemeibe néztünk. - Ha ilyen arcot vágysz, csak még jobban melegem lesz - nyeltem nagyot. - Hol az a fagyos üveg?
- Nincs itt. Már elfogyott a likőr.
- ... JiSu hyung, milyen érzés volt lenyalni rólam? - ültem fel és lassan gyűrögetni kezdtem ruhaujját, hogy simogatni tudjam vállainál a selymes bőrét.
- Ha ilyen gondolataid vannak, akkor már tényleg felnőttél... Mikor először találkoztam veled olyan aranyos, kerek fejed volt, alacsonyabb is voltál egy kicsivel. Meddig akarsz még nőni?
- Ha nem szeretnéd, hogy nőjek még, akkor már semennyit.
- Felőlem nőhetsz...
- Belém szeretsz, ha magasabb leszek?
- YuA...
- Nem válaszolsz, mi? - mosolyodtam el és közelebb hajoltam hozzá. Arcánál simogattam meg, mire behunyta szemeit. - JiSu hyung, nincs meleged? Le vehetem a felsôd?
- I-Ilyet kérdezni... - pirosodott ki egy kicsit, mire én is, amiért olyan nagyon aranyos volt ezzel a színnel az arcán.
- Édes vagy, Hyung - vettem le róla a pólót és gyengéden kezdtem ledönteni. - Szabad?
- Mit szeretnél? - feküdt hanyatt.
Az asztalról levettem a tányért, amiben minden nap egyre több csoki van és letettem magunk mellé az ágyra.
- Nevezhetjük játéknak is - mondtam, és egy csokikockát JiSu hyung vállára tettem, majd ráhajolva körülötte kezdtem nyaldosni, néha-néha érintve az édességet is.
Feltettem még párat a vállaira, mellkasára és még az öve fölé is volt merszem tenni.
Nagyon el voltam. JiSu hyung teste szép, és még édes is. Pusztán a látványától képes voltam felizgulni, de ahogy a nyelvemmel tudtam kényeztetni őt, az még inkább adta azt az émelyítő érzést.
Vajon ô is élvezi? A lábát hol felemeli, hol megfeszíti. Kirázhatja a hideg?
- JiSu hyung, ne mozogj annyira... - nyaltam egyre lejjebb haladva. Medencéjénél olyan bársonyos volt a bőre, hogy meggondolatlanul is bedurvultam. Meleg leheletem elérte ôt, és JiSu hyung jobban megfeszítette magát alattam. Csókolgatni kezdtem a testének ezt az érzékeny részét, várva, hogy átadja magát a mámornak, és történjen... Csináljon valamit!
- H-Hé! - markolt bele a lepedőbe rám szólva. - E-Elég... YuA... - emelte meg lábait és mintha direkt hozzá nyomná a középpontomhoz.
- JiSu hyung! Mit... - tettem szájamhoz a kezem és szenvedve éreztem át, ahogy merev testrészem JiSu hyung lábához simul. Feljebb hajoltam, de ô akkor sem tette le alsó végtagját. - Ne! - kértem, szemeibe pillantva. JiSu hyung kifejezéstelen arccal nézett vissza rám és megmozdította lábát, hogy még jobban érezzem a nyomását. Biztos tudja, hogy kemény. Ez annyira kínos! Le kell másznom róla...
- Abbahagytad? - szólt JiSu hyung és feljebb támaszkodott. Ahogy vállairól lestek az általam nyaldosott csokidarabok, fogtam magam és leugrottam az ágyról nagy lendülettel.
Egy szót sem szólva siettem ki a szobából.
Kint nagy volt az élet. Ahogy feléjük fordultam, pont Robin hyunggal kerültem szemkontaktusba; Már kérdezte is tőlem, hogy miért sietek, de gyorsan bezárkóztam a fürdőszobába.
Milyen megalázó... Mégis miért csinálta ezt JiSu hyung? Meg akart szégyeníteni?... Vagy valamit várt tőlem? Mégis mit? Mindent megadok neki, amit csak kér, de ne várja, hogy kitaláljam a gondolatát, ha kifejezéstelen arccal néz rám.
Ahhh Még ha egy kicsit is, de éreztem, hogy időnként megremegett a teste a nyelvem alatt. Valahol, belül, biztos átérezte a szerelmemet, csak nem akarja felfogni. A-Ahogy belemart miattam a lepedő, olyan perverz gondolataim támadtak. Újra csókolni szeretném a finom bőrét. Mi több, az ajkait akarom!
- M-Mindent! - tettem szájamhoz a kezem, míg a másikkal könnyítettem a problémámon. - J-JiSu hyung!...

- KyungMok, mikor kívánod kitolni a képed?
Hí! Ez Robin hyung!
- B-Beakarsz jönni, Hyung?
- Nem. Rád várok.
- Huh?
L-Lassan már összetudtam szedni magam, testileg, de lelkileg még szétszórt voltam.
- Mit szeretnél tőlem, Robin hyung? - kérdeztem, és totojázva ajtót nyitottam.
- Ha feláll a farkad miért nem JiSu hyungba élvezel? - fogta meg a vállaimat.
- Miiiii?? - pirultam el teljesen. - M-Miről beszélsz, hyung? - dadogtam.
- Miért magadnak vered ki, "JiSu hyung"ot hajtogatva!?
- Mi az? - jött oda hozzánk Jay hyung. - Már megint veszekedtek?
- Nem. Éppen barátkozunk - karolt át engem, majdnem a nyakamat kitörve.
- A WC előtt?
- Jól van, kötekedőském. Szobára megyünk! - ráncigált Robin hyung.
- Ez félreérthető! - nevetett DoKa hyung meghallva minket.
Megijedtem, mikor azt hittem, hogy az én szobámba akar menni, de végül megkönnyebbülés ért, mikor őhozzá lökött be, hangosan becsapva az ajtót.
- Na? Szóval miért? Ott voltam egész végig a mosdó ajtójának támaszkodva, hallottam, hogy kire élvezkedsz. Lehetnél óvatosabb is.
E-Ez egy jó tanács. De remélem nem lesz több ilyen nagyon problémás helyzetem.
És... Miért is vagyok Robin hyung szobájába?
- De nagy kupi van itt! - néztem körbe.
- Jay volt!
- Jay hyung?
- Jól van, nem, csak itt az a szabály, hogy mindent ráfogunk Daewoonnal Jayre. Hé! Eltereled a szót!
- Nem, dehogy! Az is szó elterelés lenne, ha megkérdezném, miért vonszoltál magaddal?
- ... Igen!
- A-Akkor nem kérdezem - hátráltam.
- Emlékszel, említettem, hogy JiSu hyung figyel téged. Mindig sóhajtani szokott akkor, hogy "De felnőtt", "De megváltozott" meg "Nehéz bírni vele". S ezekért így azt hittem, hogy nem bír téged, de azt mondtad, szeretők vagytok, szóval---
- Nem vagyunk azok. Csak én szeretem őt.
- Akkor mégis én gondoltam jól!?
- R-Remélem nem... Ahhh olyan nehéz... - kaptam fejemhez és leültem egy kevésbé szétgyűrt ágy szélére.
- Nem engedi magát lefektetni? - kérdezte Robin hyung és helyet foglalt előttem egy magas ruha kupacon.
- Én... Alkalmazkodni akarok hozzá. Azt tenni, amit ô szeretne. Nem kérek többet, csak fogadja el, hogy szeretem ôt, de nem, Hyung nem képes elfogadni - szorítottam össze az öklömet.
- Hazudsz! - dobott a fejemre egy büdös nadrágot. - Valld be, hogy többet akarsz. A meztelen testét akarod felfalni! Azt akarod, hogy alattad kiáltsa: "Á-Állj le! Állj le, YuA! E-Elélvezek!" - adott ki fura hangokat, mire a reakcióm azonnali pirulás volt, miközben csak bámulni tudtam Robin hyungra. - Ne is tagadd! Nem lehet olyan ártatlanka szíved, hogy csak az ô boldogságát figyeld. Azt úgy is elérheted, hogy meghívod pizzázni. Lásd, hogy örül Daewoon, ha rendelek egy olyan hatalmas pizzát!
- E-Ez más...
Váratlanul hangos szürcsölésre lettünk figyelmesek, majd bejött hozzánk DoKa hyung:
- Mit csináltok itt kettesben? Már este van - iszogatta a forró csokiját, amire JiSu hyung szoktatta rá az első napokban. - Hirtelen a legjobb barátok lettetek, vagy mi?
- Igen, azok - jelentette ki Robin hyung, mire én meglepődtem.
- Tényleg?
- Most kértem tőle bocsánatot az eddigi viselkedésemért - hazudott szemrebbenés nélkül, kihúzva magát.
De most Robin hyung tényleg a barátom lett? Végül is... Berángatott a szobájába, elkezdett velem beszélgetni és még egy rossz szót sem szólt hozzám. Lehet, hogy valóban megkedvelt.
- Akkor YuAshiit is fogjuk vinni pizzázni? - guggolt fel mellém DoKa hyung szürcsölgetve, mire váratlanul Jay hyung nyitott be hozzánk:
- Mit kerestek az ágyamon!?
- Ohhh my god! Bocsánat! - esett le az ágyról DoKa hyung, mire a forró csokijának nagyobb része kiömlött rám.
- Ez... Forró - kezdtem el fújdogálni, mire Robin hyung odajött hozzám:
- Hé, Daewoon! KyungMoktól is kérj bocsánatot! - szólt, majd megragadta alul a pólóm és felfelé kezdte húzni.
- M-Mit csinálsz?
- Leveszem rólad.
- N-Nem kell! Elrendezem én magam - álltam fel és kimentem a szobájukból.