해피 크리스마스!

Hogy van ez a fanfic blog, azt még mindig Lizemnek, az LBmnek köszönjétek :D
Megpróbálom nektek a legjobbakat nyújtani ^o^

Boldog karácsonyt és új esztendőt (hamarosan~)!

Szaloncukorból van marcipános, zselés és és és és BANÁNOS ~~~~~~~~

11-Block-B: Következmény

"Taeil, tudom, hogy hülye kérés, de... Nem jönnél át és VINNÉL KI innen??"
"Hagy gondolkozzak.... NEM! Egy, mert nem bírlak el MinHyuk. Kettő, mindketten ruha nélkül vagytok, nem kívánom a LÁTVÁNYOTOKAT!"
"Oké, hyung, oké. Összeszedem magam egyedül! Szia."
B-Bomb letette JaeHyo éjjeli asztalára a telefonját. A szoba tulajdonosa még mindig háttal feküdt neki és minden bizonnyal aludt.
- Pokoli pillanatok előtt állunk... - szorította össze fogait a táncos és kezdte feltolni magát ülő helyzetbe. - Aiiish! Tolókocsit! - sziszegett fel és teste remegve végezte az agy által utasított feladatokat, amik: kimászni az ágyból, felvenni a nadrágot, elrohanni egy repülőtársasághoz és készpénzzel kifizetni egy jegyet Afrika legeldugottabb bugyrába!
Mikor sikerült görbült, meztelen háttal kinyitni az ajtót, a reggeli napfény pár sugara, sötétség helyett, homályossá tette a nappalit. Kilépett és becsukta az ajtót.
- Ugye semmit nem hagytam ott? - nézte át kezében lévő dolgait, mire megállapította, hogy nem hiányzik semmi. Mély lélegzetet vett, ahogy a hideg átfutott meztelen felsőtestén. - Nincs fűtés? - emelte tekintetét a fotel előtt lévő hőmérőre, mire egy horkoló tagot talált a díványon vagy csak félig azon. - Mi az isten?? Kyung!? - pislogott, ahogy közelebb lépett. A rapper karjai és feje lelógott a szófáról, miközben lábai összegubancolva voltak a párnákon.
Hangos köhögésre hirtelen hátra fordult, ahol Zicot láthatta az asztal lábának dőlve:
- Szólj annak a kiscicának, hogy mondja meg kiscicának, hogy van már kiscicám... - motyogta félálomba holt részegen.
- Jiho! - sietett oda MinHyuk, ahogy tudott. - Mi történt veletek? Másnaposok vagytok, te jó ég!... Ha nem fájnának az ízületeim, hoznék egy kancsó vizet leönteni titeket.
- Hát mit csinál a gerlemadár itten? - csuklott fel Kyung, majd lezuhant az díványról, beverve a fejét. - Auauauauau...
- Hülye kiscicám - állt fel Zico és közeledett a sérült felé. Leguggolt elé, majd szédülésétől ráesett a hátára. - Maradjunk! Aludjunk! Valaki kapcsolja le a villanyt!! - célzott a napfényre, ami egyre jobban sütötte be a nappalit.
- Taeil? - nézett MinHyuk, ahogy meglátta a rangidőst a függöny felé sétálni, hogy elhúzza azokat. Sötétebb lett, de rendesen láttak annak ellenére.
- Majd később alszok. Megnéztem, mi van ezzel a két részeggel meg persze veled - ment MinHyukhoz, aki az asztalra támaszkodott.
- Ez kedves tőled... Köszönjük... - motyogta hálásan.
- Nyugodtan nehezedj rám - nyújtotta karját Taeil és segítségével bementek MinHyuk szobájába. A táncos rendesen felöltözött, miközben Taeil elpakolta neki az áthozott cuccokat.
- Menjünk a fürdőbe, gyere - utasította a rangidős.
- Tessék?
- Azt mondtam, gyere, kicsit megmossuk az arcod - mondta Taeil.
- Hja, bocs. Az előbb nem értettem. Olyan fáradt vagyok!
- Ez érthető, hisz nem aludtál. Gyorsan túl leszünk rajta, azt lefekszel! - intett és belekarolt, úgy mentek ki a fürdő felé.
- Taeil-hyung, hova mentek?? - állította meg õket Pyo.
- Csak a fürdőszobába, ha akarsz, gyere te is.
A maknae is segített a járásán B-Bombnak, majd õ zárta be az ajtót is, míg Taeil a tükörhôz vezette a másikat.
- HOGY A - kiabálta el magát MinHyuk, ahogy meglátta magát. Taeil gyorsan befogta a száját neki, mire a táncos lerogyott a térdeire és hátat fordított a tükrös kézmosónak.
- MinHyuk, alapozóval elintézünk mindent... - vette le kezét Taeil és vállainál simogatni kezdte.
- Nem akarok magamra ismerni... - suttogta.
- Hyung... - guggolt le hozzá Pyo is. - Taeil-hyung, te is így nézhettél ki?
- Körülbelül - vett le a szekrényről törlőkendőket és különböző kenőcsöket.
MinHyuk homlokánál karmolás nyomok, a szemei ijesztően táskásak, szája kiszáradva és megtépázva piroslanak, miközben az egész arcának színe, szürke. Állától lefele az egész testét kiszívások borították.
- Auuu mi ez?? - szisszent fel, ahogy P.O egy nedves kendőt nyomott a homlokára és az ott vöröslő sebre.
- Probálj lazulni, MinHyuk! - utasította ismét Taeil, aki a nyakát és az állát kenegette.
- Nem értem... - szólalt meg a maknae. - Hogy került ide karmolás nyom?
- JaeHyo feltúrta a haját és körmeivel közbe megmarta - világosította fel Taeil.
- Ennyire durva õ? - biggyesztette ki ajkait P.O.
- Nincs tekintettel a másikra, ennyi. Hogy miképp hatol beléd, azt szóra se tegyük...
- JiHoon, te... Ammm... Nem értem - töprengett B-Bomb.
- Mi az?
- Hát... Taeil veled alszik, aki meg nem rég JaeHyoval járt, mi több te tudsz róluk... Hogy is van ez?...
- Maradj kussba, MinHyuk, különben rád küldöm! - ütötte fejen õt Taeil.
- Kit?
- Az anyámat! Kit? - rázta fejét a rangidős. - Ha hülye vagy itt hagylak a sebeiddel és lebuksz JaeHyo előtt, aki már mondtam, újra le fog teperni.
- Cs-Csak nem nézz át engem...
- De. De, sajnos. Nem is veszed észre, úgy szúrja ki rajtad a dolgokat. Mint egy sas.
- JaeHyo egy állat!
- Hyung, szerintem itt kész - szólt P.O hosszú csönd után.
- Jó van - állt fel Taeil.


- Itt ölelkeztek!?
- Ki ölelkezik, kivel? - dugta ki a fejét YuKwon a visual felkiáltásától.
- Jiho, a nappaliba vagytok, ne fogdosd Kyung seggét! - dülöngélt JaeHyo fájó fejét fogva és belerúgott a leader lábaiba.
- JaeHyo, ne kiabálj! - verte hátba YuKwon.
- Nem is kiabálok! AISH Szarul érzem magam... Azt se tudom, hogy kerültem haza. Fejem, hasam fáj, hányingerem van és, ahogy másnaposnak illik, emlékezet kiesésem van... - számolgatta ujjain bajait, hármat sorolt fel, amire hatot mutatott.
- H-Hol van MinHyuk!!?? Ugye nem csináltál vele semmit!?? Ugye nem merted!? - ragadta meg JaeHyo trikóját felbôszülten.
- Hagyjátok abba, mert a csigák, varjak, mókusok és Jihok nem tűrik ezt! - ült fel a leader, mutató ujját kinyújtva, majd azonnal visszadőlt Kyungra.
- H-Hallottad, ne bánts. Különben sem értem, amit mondtál...
- MinHyuk!!?? - kiabálta el magát U-Kwon keresve a szólított személyt. - MinHyuk!!?? - gyanús volt számára, hogy nincs jelen, hiszen korán kelő, mindig itt van előtte.
- MinHyukom!!?? - kezdte JaeHyo is, mire U-Kwon orrba vágta őt, így ledőlt Jiho hasán landolva.
A fürdőben a három tag elpakolta az ápoló készletet. S sorba jöttek ki.
- MinHyuk!!! - futót U-Kwon, ahogy meglátta a fiút, aki P.Oba kapaszkodva lépkedett.
- Ne-ne-ne, ne ugorj rám! - állította meg a táncost kérlõ tekintettel, aki aggódóan lassított a tempóján, míg nem már csoszogva ment B-Bombhoz, két kezét vállára emelve.
- Valami baj van, MinHyuk?...
- Ne nézz ilyen szomorúan, csak fáradt vagyok... - mosolyodott el hamiskásan és megsimogatta a táncos feje búbját.
- Szeretnéd, hogy veled aludjak?
- Miért aludnál vele??? - pattant fel JaeHyo orrát fogva.
MinHyuk szíve a félelemtől nagyot dobbant, ahogy meglátta őt, ugyanolyan kócos hajával és bíborvörös ajkaival. Akarat ellenére hátrálni kezdett, elengedte YuKwont, mire háttal neki ment Taeilnek:
- Hé!!
- Hyung... Én... - MinHyuk élesen elfordult JaeHyotól, Taeil felé. A rangidős látta tekintetén, hogy retteg, ami egyáltalán nem jó jel, így le fog bukni.
- MinHyuk, hogy jöttünk haza? Nem emlékszem semmire, csak mikor megígérted, hogy mellettem maradsz... - dülöngélt oda hozzá. - MinHyuk, mi történt, azon kívül, hogy részeg lettem?... - ért karjhoz, mire B-Bomb saját végtagját nagy lendülettel magához rántotta.
- MinHyuk?...
- Ehhhehehe - nevetett Taeil és P.O zavarukban, mert tudták, hogy ki kell menteniük a helyzetet egy nagy-nagy hazugsággal. - Csak szokásos módon, becsajoztál ésés... - dadogott a maknae.
- Kettő fele összeszedtünk téged valamelyik csajnak a szobájából, és haza hoztunk - folytatta Taeil.
- Ez nem is hangzik bonyolultan... Ahh kérdés: Miért van kiszakítva a lepedőm??...
MinHyuk a kérdőre vonásra megremegett.
- Hee?? - tátotta el a száját Taeil, lassan a mellette pusmogó táncos felé nézve. Nem tudta mit hazudjon, ellenben Pyo:
- Mikor bevittelek, nem tudtalak rendesen rátenni az ágyra, így te markoltál a lepedődbe, mire az elszakadt.
- De béna vagy! Akkor kifizeted!
- Miért??
- Mert az egyik kedvencem lepedőm volt, szép görög mintákkal a szélén.
- Örülj, hogy Pyo bevitt! Fizess te, neki szép görög mintás lepedőt! - mutogatott Taeil.
- De hyung, nekem nem kell, én nem akarok szép görög mintás lepedőt...
- Mi bajod a szép görög mintás lepedővel??
- Szép görög mintás lepedő helyet nem lehetne szép görögdinnyét kérnem?
- Télen???
- TÉLI GÖRÖG LEPEDŐ? - kiáltott Zico és feltápászkodott négykézlábra Kyung fölött. - Az biztos rohadt meleg lehet - bólintott, majd felállt és oda sétált lassan hozzájuk. - Minek pazaroljátok a pénzt meleg, téli görög lepedőre, miközben van fűtésünk?
- Félre érted a helyzetet, hyung - intett kuncogva P.O.
- Há' mé'? Nem a tél a téma? December van - mutatott ki az ablakon kívül csillogó hóra, mi hajnalban esett, nem is keveset.
- Tudjuk, hogy december van.
- Igen, tudom, hogy mi van. De hogy mi VOLT!!?? - vakargatta fejét JaeHyo, célozva mondatával, hogy nem emlékszik a történtekre.
- Mindenesetre tegnap csak jó dolgok történhettek - mosolygott szélesen Zico megveregetve a visual vállát.
- Nem hinném... Ha mással voltam és nem Min... Hol van??? - nézet körül JaeHyo a társaságon.
- Ki?
- Hát MinHyuk!!
- Lehet, hogy elment téli görög lepedőt venni?...
- Dehogy is - szólt Taeil. - Már rég a szobájába van, biztosan alszik.
- Miért? Fáradt? - kérdezte JaeHyo.
- Nem aludta ki magát...
- Miért?
- Fázott, mert nem volt téli görög lepedője?
- Jiho, az mintás!! Görög mintás lepedő! Az szakadt szét nekem...
- Hogy?
- Hát JaeHyo felhozott egy csajt és... - szólt Pyo, mire Taeil oldalba vágta.
- Az előbb mást mondtál... - pislogott gyanúsan a visual a félrebeszélő maknaera, akinek Taeil morgott suttogva:
- JaeHyo sosem hozz fel csajokat, te ostoba! Ne keverd a hazugságaidat!
- Bocsánat!!!
- Pszt!
- Most akkor mi van?... - fűzte karba kezeit JaeHyo kíváncsisággal telien a másik kettőre nézve.
- Most már én is összezavarodtam... - pusmogta YuKwon.
- Én még egyszer sem voltam képbe!
- Jiho, te menj vissza Kyung fenekéhez! - intette le JaeHyo.
- Nem kell kétszer mondani! - tette fel a kezeit és visszasétált a földön heverő Kyunghoz.

A leader lehajolt hozzá és kezeit a rapper derekán átfűzte:
- Gyere, kiscicám.
Azzal besétált a hálójába, karjaiban vele. Elfektette az ágyon, majd fürgén kikapcsolta a másik nadrágövét és lehúzta a farmert. Úgy hagyta Kyungot élénk piros alsónadrágban az ágyán, miközben õ is felült mellé.
- Megzabálnálak, de nem engednéd... - fogta két keze közé szerelme arcát és közelebb hajolt hozzá. Végig nézett a barnás tincseken, a behunyt szemeken, még a lassú lélegzésre meg-megrebbenő rózsás ajkakon egészen a kívánatos nyakig. - Csókot akarok lopni!!! - toporzékolt fejét felrántva Zico, mire Kyung ébredezni kezdett.
- Milyen jó illat - szimatolt suttogva.
- Az enyém? - hajolt vissza Zico a feje fölé. Kyung lassan kinyitotta szemeit:
- Túl közel vagy. Miért?...
- Bocs, nehéz ellenállnom.
- Tudom.
- Chõ, kedves tőled; tudod, de nem hagysz érvényesülni - nevetett fejét fogva a leader. - De örülök, hogy éjjel minden olyan szépen alakult.
- Megcsókoltál. Megcsókoltál, méghozzá JiHoon előtt a lépcsőházba!!!
- Pszt! Ne kiabálj - tette ujját kedvese szájához, aki feltápászkodott fektéből.
- Wáá Levetkőztettél!!????
- Pssszt!! - kuncogott. - Csak, hogy kényelmes legyen neked. Nem tudtam, milyen hamar fogsz felkelni - átkarolta Kyung derekát és magához húzta. - Boldog vagyok, hogy bátor voltam lekapni téged. Olyan fájdalmasan édes képet vágtál ott, hogy szidtam volna magam, ha nem cselekszem. Amúgy is ittas voltál egy csöppnyit.
- Te is...
- Még ha nem is tetszett a csókom, én boldog vagyok.
- Nem az.... Nem arról van szó, hogy nem tetszett, deee még JiHoon is látott minket.
- Nem tudnál csak rám figyelni?
- Hogy gondolod?
- Megcsókolsz? - hajolt közelebb Jiho.
- M-M-M-M-Most????
- Egy másodperc múlva.
- Tessék??
- Egy - hunyta le a szemeit és ráhajolt Kyung ajkaira. Hosszan tartotta a csókot, miközben az ártatlan, vörös orcájú rapper engedett göcsöléséből és lazítva behunyta szemeit. - Édes vagy - kuncogott jókedvűen Zico két-két csók között.
- Állan-állandóan ezt mondod... A végén édességé változok...
- Nekem már az vagy.
- Ohhh Akkor már értem, miért érzem azt, hogy elolvadók a szádtól - mondta Kyung teljesen komoly hangsúlyba. - J-Jó ízem van? - valóban édességnek kezdte képzelni magát, mire Zico csak kellemesen nevetett rajta.
- Mondjam azt, hogy a legjobb?~
- Csak, ha igaz.
- Mikor hazudtam neked? - nyúlt Kyung pólójához és kedvre szerint levette róla.
- Miért vetkőztetsz?
- Miért kérdezed? - mosolygott sunyin a pirult arcú szemeibe.
- Miért kérdezel vissza?
- Miért kérdezősködsz? - teperte le csókjával, így Kyungnak egy közvetlen feleletre, illetve egy újabb visszakérdezésre se volt ideje. Se ellenkezést, se passzivitást nem tanúsított. Fogatta a csókokat pirult arccal, kedves kis mosollyal:
- Nem jó édességnek lenni, megbolondulnak érted!~

10-Block-B: Körülmények között

B-Bomb POV

Még a lábamat sem tudtam rendesen kinyújtani az ágy széle felé. Nagyon megrémültem, ahogy JaeHyo hirtelen átölelt hátulról. Kis sikításommal tudom alátámasztani a tényt, mennyire felment a vérnyomásom, ahogy a jég hideg kezei mellkasomhoz értek és rátapadtak. Közelebb húzott magához és fülemhez hajolt. JaeHyo nem egy melegvérű ember, de a leheletei azok, tapasztaltam már és most is, ismét, ahogy fülcimpáimhoz érintgeti ajkait.
- H-Hagyd JaeHyo... - emeltem fel tekintetem a plafon felé, mialatt õ a nyakamra tévedt. - Engedj!... Már eldöntöttem; Mégsem fekszek le veled... - csuklott el a hangom, amiért érzékeny pontra csókolt. De hirtelen abbahagyta. Száját már nem éreztem bőrömön, csak ahogy a mellhasamat nyomja egyre jobban két hideg tenyerével.
- Nem... - suttogta, mire én félig-meddig hátrafordultam felé. - Nem engedlek.
- Most mi beszél belőled? - emeltem fel szemöldököm. Kis, halk hangon szólalt meg, ami furcsán hangzott tőle.
- Nem engedlek.
Hangzott el ismét és erősebben átkarolt, ami miatt hirtelen alig kerültem levegõhõz:
- Oké-oké-oké! Értem! Nem hagylak itt!! - csapkodtam meg lágyan karjait, hogy enyhítsen szorításán. Feltérdelt és alákerültem... - Hé! Hé! Csak finoman! - ütögettem meg vállait. Fufruja pont takarták a szemeit, ami valljuk be kicsit zavart. Elsöpörtem hát és közvetlenül találkoztam vágyakozással teli tekintetével. Elnézegettem, hiszen egyikünk se mozdult. - H-Hagyjam? Tényleg hagyjam? - tettem fel a kérdés magamnak kimondva. Végigsimítottam JaeHyo orcáin, aki levette szemeit rólam, majd lejjebb bólintva alsó felem lett látványa. - H-H-Hülyeee!!!! - öleltem zavartan magamhoz azt a marha fejét. Nem akarom, hogy azt bámulja nekem.
JaeHyo megfogta kezeim és feljebb hajolva megcsókolt. A félelmem egy kicsit elillant, de még bennem van, a felszín közelében.
- L-Légy jó... - túrtam hajába az egyre hevesebb csókjai alatt. Lassan már mozogni is kezdet és én nyögéseket hangoztattam. Itt-ott végig jártatta kezeit, de ajkai az enyéimen maradtak, ami nem igazán volt ellenemre.
Éreztem, mihelyst combjaimnál kényésztett és lábaimat feljebb-feljebb emelte, így vele együtt derekamat is. Ahogy ajkaimról leharapott és eltávolodott tőlem, megéreztem, hogy mi is következik most.
- L-Légy jó, és megadom magam...
Próbáltam ellazulni, de inkább görcsölni kezdtem, hogy mi lesz.
JaeHyo egy határozott mozdulattal belém mélyesztette majdnem az egész hosszát!
Ezek után nem csoda, hogy felkiáltottam! A lepedőbe martam és hangszálaim a remegésbe elfáradva, magamra hagytak. Nincs hangom, eltűnt, néma lettem és tátott számat még rendes lélegzésre se tudtam használni. Majd nehézkesen nagy levegõhôz jutottam és zokogásomhoz újjá született a beszéd képességem:
- Te, barom! Te, hülye állat! M-Minek nézel??? - szipogtam dühösen. - JaeHyo... - szólítottam meg, de nem ért semmit... Nem figyelt hangomra, csak a remegő testemre. - Ha most mozogni kezdesz, kitekerem a nyakad és leszedem fejed a helyéről, akár egy palack dugóját, fogod!? - csikorgattam fogaimat, miközben szegény ágyhúzatót már elszakítottam. JaeHyo fenyegetésemet hanyagolva élvezkedni kezdett bennem. - Há-Hát ilyet!!! Te, tajparaszt! Palacknak nézel? - csaptam fel fejem, ahogy egyre beljebb és beljebb hatolt.

Aggódtam, hogy nem-e vagyunk túl hangosak. A nyögéseimet próbáltam visszafogni, pedig eget rengetőek lehettek volna. Viszont az előbbi felkiáltásaim? Remélem, hogy YuKwon most is olyan mély alvó, mint amilyen szokott lenni. JaeHyo egyik szomszédja Taeil, a másik Kyung. Tényleg!!! Már haza értek? Mi van, ha hazaértek?... Mi mikor értünk haza?? Mióta vagyok itt?? Hány óra van??? Miért nem jó az idő érzékem???? Aaaaish nem tudom, hogy milyen körülmények között mozog itt alattunk az ágy, JaeHyo lökéseitől! Nem tudok szinte semmit és ez egyre jobban kezdett felbőszíteni. Arról a kérdésről, hogy én mit teszek, még mindig ne beszéljünk. Ne! Ne! Ne-ne! Anélkül is homályos minden, mint már a látásom is a könnyektől. Igyekszem szokni JaeHyot, de nem olyan egyszerű... A lepedőn már olyan nagyságú szakadás van, hogy be tudnám rajta bújtatni a fejem. Nem mintha már nem lennék fejetlen. Ami itt most zajlik az egyenlő a fejetlenséggel. Teljes mértékben! Mondom; van egy részeg itt felettem az ágyba, nevezhetjük hülyebaromparasztnak, édes mindegy, bár hülyebaromparaszt pia nélkül is, de a problémám nem éppenséggel az, hogy alkoholt fogyasztott, hanem, ez a féleszű, palacknak nézz! Egy bazi nagy palacknak! Saját magát meg dugónak, a cselekvésétől eltekintve, is annak látja magát!!! Hát most ez nem fejetlenség?? És még az időt sem tudjuk! Nincs miről megállapítanom... Az ablakot függöny takarja, de amúgy is kétlem, hogy valami fény is szűrődne be, hisz mikor jöttünk haza, az ég teljesen felhős volt. A telefonom, amivel fejbe terveztem verni JaeHyot, a gatyám zsebében, valahol a földön van... S most találhattam magamnak még egy kérdést; Miér nem csaptam agyon? Miért nem ellenkeztem? Bár ez a kérdés nem újdon sült, hiszen egyezik azzal, hogy 'mit csinálok?'. Fejtelennek érzem magam és nem más a hibás mint, JaeHyo...
Ahogy ezzel a mondattal leálltam a gondolat menetem folytatásával, visszacsöppentem a valóságba és annak igaz látványába. Miközben a fejetlenségen agyaltam, nem éreztem fájdalmat, most meg újra! JaeHyo lehajtotta fejét nyakamhoz és beledörgölődve folytatta a csúcs felé jutást. Látszott rajta, hogy már nincs messze, hogy elélvezzen; Egyik kezével a karomat szorította, mintha kapaszkodna, a másikat szintén befeszítve, karmolgatta a paplant, ő nem szakítja ki.... Levegő vételei egyre szaporábbak és hangosabbak, érzem, ahogy száját néha-néha bőrömre tapasztja, mint az olyan halak, akik az akvárium falát szokták pucolni! Hjam, JaeHyo, te már hal is vagy! Nekem már az is!...
Hallottam, ahogy összecsattantak fogai, mintha szájzárat, állkapocs-izomgörcsöt kapott volna. Felkapta a fejét, és én szint úgy, utána. Éreztem, ahogy belém élvezett. A lepedő szorításán enyhítettem, majd újra belemartam.
- Hideg... - suttogtam, ahogy testem elkezdett vacogni. Tágult szemeimet behunytam és próbáltam feldolgozni helyzetem. Már egyenletesen lélegeztem és a szívem is úgy-ahogy rendesen dobott, annak ellenére, hogy a visual nemi szerve még mindig mélyen bennem van, csak nem mocorog, így nem érzem annyira. JaeHyo is úgy látom, pihen. Váratlanul rám hasalt, de nem nyomott össze, hiszen azonnal átkarolt derekamnál és szorosan magához húzva oldalunkra fordultunk. - Köszönd meg! - suttogtam, majd ahogy a rendesen ránéztem, elfogott a mosolygás. JaeHyo nem nézett szemeimbe, félig lehajtott szemhéjakkal feküdt, engem átkarolva, bámulva a mellkasom egyik részét. De csak bámul. Haja ultra kócos, akár madárfészek is lehetne. Bőrszíne kisebb-nagyobb arányokba sárgás, lehet, hogy az alkohol miatt. Szája viszont kívánatosan bíborvörös. Igen, kivonatás; Nem szeretem ezt a szót használni, főleg nem őrá, de tény, hogy az ajkai vonzóak. A színűk is szép, ráadásul az apró lélegzetei közben látszó hófehér fogai még szemet gyönyörködtetőbb látványt nyújtanak. A tekintetemmel lejjebb haladva, a nyakán izzadság cseppeket találtam. Hát munka volt magadévá tenni, te akvárium falra cuppanó ficánkoló!!??
Fejemet rázva még jobban látszott rajtam a mosolygás, míg addig, hogy JaeHyo meg nem mozdult és közelebb jött. Éreztem, hogy mélyebbre hatolt. Fokozatosan csinálja, de akkor is rossz érzés!
- F-Fáj... - nyögtem ki szemeimet behunyva és mindkét kezemmel belekapaszkodtam JaeHyo vállaiba. - Ez fáj, JaeHyo! - emeltem meg csípőmet. Hozzásimult arcomhoz, amikor egy igen nagy nyögést sikerült kiadni magamból.
- Bocsáss - nyomta ajkait orcámra. - Bocsáss meg, bocsáss meg!
Kinyitottam szemeimet hangjára. Milyen szépen kéri. Mintha nem is JaeHyo lenne. Bocsánatot kér! Azt a!
- Te mindig bocsáss meg!
"Te?" Tudja vajon, hogy én, MinHyuk vagyok az? Rám gondolhat most?... Ez olyan hangzású utasítás volt, mint a "Légy velem kedvesebb!" Mind a kettő azt tükrözi, hogy legyek vele megértőbb, szinte már törődőbb. Lehet, hogy annyi lenne a háttérbe, hogy törődésre vágyik? De miért tőlem igényli ezt? Ott a leader, Jiho, ő csak foglalkozik vele, ha igényli, nem?
- Bocsáss meg!
Hangzott el újra, ismét félbeszakítva gondolataimat. Most, mondjam, hogy megbocsátok??..
- JaeHyo, nem haragszom rád. Csináld tovább, ha tényleg nem bíród - haraptam ajkaimba, ahogy ezt kimondtam. S mintha JaeHyo értette volna, fogta magát és ismét a ki-be mozgást kezdte végezni azon a  bizonyos helyen.

Mivel ennyi idő alatt sem alakult ki a tökéletes időérzékem, így nem tudom megmondani, hogy harminc, negyven vagy ötven perc volt az első és a második elélvezése után. Ez alatt, nem csak az óra állását volta képtelen bemérni,  még a maradandó fájdalmat sem tudtam megszokni.
A kulcscsontomnál rendesen kiszívta a bőröm, sok-sok piros lenyomatott hagyva. Megpecsételte tetteit... Hát, remek! Nagyon örülök... Nem csak a fenekem sajog! Még az ajkaim is! Tuti szétcincálva néznek ki... Aki tükröt mer elém rakni, annak letöröm a kezét!!! Nem akarom magamat látni... Elég volt! Nyűgös vagyok. Fáradt vagyok. Álmos vagyok. Aludni akarok! Most már tényleg hagyj, JaeHyo! Másodszor is elélveztél, a számat elsajátítottad és vörös pecsétekkel nyomtál tele az ajkaiddal.
- Ugye, vége? Legyen vége! Vége van!... Szállj le... rólam - akadozott halk hangom. Megerőltette a sok nyögés hangszálaimnak. - Hallod, te halpofa!? - értem vállaihoz és lendületet vetve már el akartam lökni, de az nekem fájni. - Most! Szállj le rólam... - csikorgattam fogaim izzadtan. - Süketség! Nem tudod, hogy kell? Szárnyakat növesztesz és cuppogó halból, repülő hallá változol! Hát nem egyszerűen nagyszerű!??? - kínlódtam hülyeségeimen egymagam. Szenvedve leengedtem karjaimat magam mellé, de ellazulni képtelen voltam. Egy mozzanatot éreztem, majd JaeHyo fürgébb lélegzet vételre váltott, újra belém akart élvezni. - Te... Meg akarsz nyuvasztani??? - túrtam fel haját, hogy lássam azokat a kómás szemeit. - JaeHyo... Te se akarnál így tükörbe nézni.... Állítsd le magad - lassan, suttogva értek el szavaim hozzá, s megértett. Ennek az éjszakának a végét elkönyveltük.
Vagyis... Nem teljesen. JaeHyo lábával összekulcsolta az enyémet, úgy feküdt mellettem, hason, az ellenkező irányba nézve. Szuszogásából ítélve, aludt, amit én viszont nem tudtam, képtelen voltam.
- A franc essen mindenbe!! - sziszegtem fájdalmaimtól, ahogy oldalamra fordultam, majd lenyúltam a farmerem felé, pontosabban a telefonomért. Most fény derül az időre, amint kezembe vettem és újra hanyatt vetődtem a párnákon.
- Négy... Négy?? Hajnali négy!? - szorítottam össze ajkaim. Igaz, hogy nem tudom, mikor jöttünk haza, de... JaeHyo.... Durván bírja! Taeil nem viccelt. Tényleg! Taeil!? Azonnal írnom kell neki üzenetet!
"Hyung, itthon vagytok?"
Néztem, hogy mikor jelenik meg a "látta" szócska a kérdésem alatt, de nem akart... Közben a mellettem összegyűrt takarót úgy-ahogy próbáltam kettőnkre teríteni, de nem szívesen vagyok JaeHyoval egy paplan alatt.
"Ébreszd fel a jóédesmózeskosártringatóanyukádat!!!"
Ohhh aludt?
"Sajnálom, hyung!"
"Mi a szar van?? Itthon vagyunk már kettő óta!"
Olyan régóta? S azt kérdezi mi van... Írjam meg neki nyíltan? Hát végül is, ha ezt meg akarom valakivel osztani, az csak Taeil lenne...
"Hát... Lefeküdtem Ahn JaeHyoval."
"..."
Most elképzeltem az arcát, ahogy bámul maga elé és gondolkodik, hogy erre még is mi a rossebet írjon. Végül küldte, hogy:
"MinHyuk. Kicsi, egyetlen, fiatal MinHyuk. Végy elő egy papírt, egy ceruzát és írd le ezerszer, hogy hagytad megbaszatni magad azzal a paraszttal! Pont. És ne nekem írogass, ilyenkor, mikor még a szemüvegeim is pihentető álmukat alusszák a vak sötét szobában. Előre is kösz!"
"Nem akartam semmi rosszat neked, hyung! Nagyon sajnálom, hyung, komolyan!" - gépelek tiszta ideggel. - "Csak muszáj volt neked megírnom... hogy mi van..."
"Aiish értem-értem. Támaszkodni szeretnél rám.... Ha már úgy is fent vagyok... Regélhetsz!"
"Miről?"
"A JAPÁN HASMENÉSRÔL! Hát miről másról???"
"Kinek van hasmenése??"
"UUram atyám! Lokalizáltan helyezkednek el az agysejtjeid??"
"Hogy, hogyan?"
"Na jó, elég! Hagyjál, MinHyuk!"
"Sajnálom, hyung!! Sajnálom!! Nagyon fejetlen vagyok, TUDOM! Fáj a lábam, a derekam, a hasam, a nyakam, a szájam... Pocsékul vagyok!"
"A hajad nem fáj?"
"Taeil hyung, kérlek, ne ingerelj! Ennél fejetlenebb éjszakám szerintem nem volt!!!"
"TE ingerelsz, engem! Amúgy is magadat szíthatod, hogy megtetted!!!"
"De én nem élveztem, nem irányítottam, nem kérleltem folytatásra!"
"De nem is ellenkeztél, nem tiltakoztál, nem mostál be neki. Jól mondom? Még is csak te vagy a hibás, bocs, hogy elszomorítalak."
"Én lennék?..." - kérdeztem, de csak úgy, választ nem várva. S tovább gépeltem. "Miért pont én? Miért én kelletem JaeHyonak?"
"Azt neked kell tudnod."
"Nekem JaeHyo minden; dugó, hal, barom, állat, szárnyas... Minden csak olyan ember nem, akibe szerelmes lennék."
"Még is te hagytad neki, hogy megcsókoljon, levetkőztessen és beléd élvezzen. Gondolom, sejted, hogy így részegen, nem fog emlékezni, amit tett veled. Csak te bolondulhatsz bele a dolgokba, õ nem. Ha megtudná, hogy sikerült lefektetnie, azonnal megtenné újból és újból, meg megint újból míg meg nem un. S te tehetetlen leszel ellene..."
"Te hallottál füleiddel valamit tőlünk?... Várjunk! Tökre elmondtad most a jövőt? Te nagyon ismered őt, mi? Kapcsolatotok volt? Te is megjártad alatta? Kellettél neki? Ha tényleg együtt voltatok, meddig voltatok? Miért ért véged? Ki kezdte? Ki hagyta abba? Közös döntés volt? Senki más nem tudd rólatok a bandába? Kívülállók? Hogy értétek el, hogy titok maradjon?
"Nem."
"...Mi nem?..."
"Nem halottalak titeket. Pyonál alszok."
"...Értem... Gondoltam, hogy nem fogsz válaszolni a többi kérdésre.... Bocs, hogy zaklattalak a kíváncsiságommal!... Fejtsd el!"
"MinHyuk... Képzelj el egy könyvet, amire JaeHyo és Taeil van írva. S gondolj oda mellé engem is, ahogy azt felgyújtom egy olyan öngyújtóval, amit hülye bagósok szoktak használni a káros agyag begyújtására. Ugyan ilyen kárós hatású az a könyv is, ami darabokra égett. Volt JaeHyo és Taeil, nincs JaeHyo és Taeil!"
"Még is elmondtad... Azt a..."
"Hát basszus, jó, hogy nem olyanokat kérdeztél; Mikor azt hazudta szeret és azonnal hagytad magad bábuként a szexre, milyen színű szemüvegbe voltál akkor????"
"...Hogy érted, hogy hazudta?..."
"MinHyuk, ne kérdezz! Állj le! Nincs JaeHyo és Taeil!"
"Jó..."
"Még mindig JaeHyonál vagy?"
"Sajnos."
"Fájna, ha felkelnél, mi?"
"Miért látom magam előtt a gúnyos mosolyod?..."
"Mert lehet hogy tényleg kinevetlek??? :D"
"Töröld ki a smileyt a képedről!"
"Ugyan-ugyan. Én figyelmeztettelek! El kellett volna kerülnöd JaeHyot. Mit is mondtál? Hja igen! Fejbe vágod a telefonoddal!... Hülye vagy, hogy nem tetted!"
"Tudom..."

9-Block-B: Mégsem olyan

- Taeil hyung! Taeil hyung! JaeHyo MinHyukkal van! - szólt a riasztó, JiHoon és még mutatta is az idősebbnek, ahogy a két említett a kör alakú bárnál ülnek.
- Fhuuuu és a paraszt már részeg is. Remek! - forgatta szemét, majd melléjük sétált, Pyoval az oldalán.
- Szia Taeil. Könnyű minket észre venni vagy csak úgy megtaláltatok? - kérdezte B-Bomb, a mellette leülő énekestől.
- Még nem vagytok feltűnőek, de azok lesztek. Miért hagytad õt inni?
- Én... - nézett a táncos lelkiismeret furdalással a visualra.
- Mindegy-mindegy. Figyelj! - hajolt közelebb Taeil MinHyukhoz. - Nagy esély van rá, hogy ilyen állapotába leteperve végzed!
- Tudom.
- Tudod?... Tudod... Megvédeni is tudod magad akkor, nem?... Igazából azt mondanám, hogy hagyd most itt, szenvedve, igya le magát, de akkor meg ki tudja mi lesz?... Vállalod, hogy vigyázol rá?
- Mellette maradok.
- Nem félsz tőle?
- Miért félnék? - nevetett MinHyuk.
- Tényleg durva dolgai vannak, főleg mikor részeg!!!
- Az igazat megvallva bazira megsajnáltam. Tényleg naiv, meg minden...
- Mirõ beszétek, ti? - szólalt meg egyedi nyelvjárással JaeHyo.
- Hogy mennyire bűzölögsz az alkoholtól! - válaszolt neki Taeil, majd vissza hajolt MinHyukhoz. - Szívesen keresztbe tennék a bunkónak, de vannak erkölcseim.
- N-Nem igazán értem...
- Ez már tényleg nem volt fontos -  állt fel a székről. - Vigyázz vele, meg rá - indult Taeil, de Pyo megállította:
- Hyung! Nem kéne inkább haza vinni JaeHyot?? Csak azóta, mióta idejöttem negyedik pohárral iszik! Ez káros!!!
- Én nem megyek a közelébe! - fintorgott Taeil és felemelte tiszta kezeit, hogy ő aztán, nem mocskolja be.
- Hyung?... - nézett B-Bomb az idősebbre. - Te félsz JaeHyotól?...
- Dehogy!! - húzta fel magát, majd leengedte kezeit és lebámult. - Legalább is... Ha nem egyedül vagyok vele, nem - vallotta be halkan.
- Történt valami köztetek?...
- Olyan, ami félek, hogy veled is fog...
MinHyuk bármennyire is kíváncsi volt, nem faggatta Taeilt, mert látta raja, hogy nem szívesen beszél. Helyette felállt a székéről és megragadta JaeHyo vállait, úgy igyekezett felhúzni a fiút, hogy kimehessen vele taxit fogni hazáig.
- Segítek, hyung! - szólt P.O és az ittast hónaljánál megfogta. Így már sokkal könnyebben kitudták vonszolni a kijáraton.
Ketten vitték és egy meg kísérte, kifele JaeHyot, aki épp hogy tudta mozgatni a lábait a sok agysejt piszitó alkohol után.
- Ne essen le a kapucni a fejéről! - szólt Taeil és elővette a telefonját taxi híváshoz.
- Baszki JaeHyo ne dülöngélj! - sziszegett MinHyuk.
- Támaszuk neki a falnak! - és vonszolta már is Pyo a hyungját.
- N-Ne rohanj! - esetgélt a táncos, társa cipelése miatt.
- Maradjatok itt, megkérdezem Taeil hyungt, hogy mi lesz - mondta a maknae és ott hagyta őket.
JaeHyo ránehezedett MinHyukra, akinek már sajogtak a vállai és karjai.
- Akko most haza fele?...
- N-Ne beszélj! Dög nehéz vagy! - szorította össze fogait MinHyuk. - Van a zsebedbe kilenc vodkás üveg??
- Dehogy! Nem vodka!
- Ezer bocsánat! - emelte fel a kezeit, mire JaeHyo által falhoz lökve végezte. Meglepődött, ahogy az ittas a derekánál átkarolta egyik kezével és magához szorította. B-Bomb megremegett, ahogy a nyakába bújt a másik, csukott szemekkel. Szótlanul tűrte, de nem tetszett neki a dolog. A visual másik keze is hátra került és onnan lefelé csúsztatta, egészen addig, míg bele nem tudott markolni a társa fenekébe:
- Nyugi! - kapta fel a fejét MinHyuk és megragadta JaeHyo kezeit. - Nyugi van!
- Kinek!? - csuklott el a hangja és kómásan kinyitotta szemeit, hogy mélyen a fiúra nézzen. - Má' én se értem.... Mié' kivételezek veled? - motyogta, de a társa aligha értette.


B-Bomb POV

Leszorítottam két kezét, mire õ mellém csapódót a falnak. Felhajtotta a fejét:
- Mié'? Mié'? - hajtogatta párszor, mire én ellengettem és fokozatosan lejjebb csúszott, végül leült a koszos földre.
Taeil és P.O jöttek vissza hozzánk:
- Az alkohol hatása alatt van - jelentettem ki sóhajtva.
- Lesz is õ, holnap délig! - guggolt le Taeil JaeHyo mellé.
- Az alkohol hatása alatt lesz??
- Te meg õ alatta...
- Mi van!?? - ugrottam fel erre a kijelentésre. - Holnap délig ezer százalék, hogy nem!!!
- Nézz rá, õ Ahn JaeHyo. Nézz rá és értékeld át a százalék számításod... - állt fel Taeil és hátrébb lépet párat a visualtõl.
- Hyung... Te ennyire ismered JaeHyot?... Vagy... - kérdeztem rá, mert már nem bírtam kíváncsiságommal. Csak ránézett a földön ülő arcára és mintha sejtené, megjósolná a jövőt. Vagy a JaeHyohoz hasonló embereket tanulmányozza vagy JaeHyoról tudd sokat. Ha a második, akkor nagyon közeli kapcsolatba kell, illetve kellett, hogy álljon vele. Csak, milyen kapcsolatban? Ez itt a kérdés. De látom, hogy nem akar feleletet adni. Muszáj hagynom... AISSH Ha a nyulakról beszélgetnénk, nem lenne ekkora feszültség bennem! A végén tényleg megrémülök attól a ténytől, hogy JaeHyo bármikor leteperhet!!
- Taeil hyung-ah, direkt ijesztgetsz?... - kérdeztem pusmogva szomorúan.
- Taxi! - szólt nekünk P.O, aki figyelgette, hogy mikor jön a kocsi. - Mi is velük megyünk? Haza megyünk?
- Hát... Jihoékat inkább nem hagynám itt, szó nélkül, szóval miattuk...
- Akkor... - mondtam, miközben talpra állítottam JaeHyot. - Ha valami gáz van, hívhatlak, Taeil hyung? Ha már ennyire bizonytalanná váltam miattad ehehehe....
- Hja és bocs, de tudod - vonta meg a vállát. - Vigyázz vele.
- Nálam lesz a telefon... Még ha nem is tudnálak téged, vagy egyéb védelmezőt hívni, persze NEM állatvédelmezőre gondolok! A mobilommal majd fejbe verem!
- Hát... mint ne mondjak - köszörülte meg a torkát. - Ha nincs tökéletesebb terved... Az is megteszi!
Ahogy P.O segített betuszkolni JaeHyot a kocsiba, utána én is elhelyezkedtem mellette és további jó szórakozást kívántam nekik, úgy indultam haza a visualel.
Amíg én az éjszakai város fényeket néztem, õ az ölemet. Csak bámulta, mi helyett bele feküdt volna. Kezei lelógtak, mint egy rongy babának és lábai erőtlenül remegtek. Belegondoltam, hogy ilyen szelíd állapotába -még ha a kijáratnál próbálkozott is- nem árthat. Nem is félek tőle! csak Taeil beszéli belém! Nem kell ettől az örültül remegnem!
Mikor megérkeztünk, kilátástalan volt, hogy egyedül mégis mitévő leszek. Van lift, de odáig is nehéz lesz elcipelnem... Fizettem és kiszálltam a taxiból, majd visszafordultam, kezemet JaeHyo felé nyújtva. Rákapott a csuklómra és egyéb dülöngélés nélkül ki tudott jönni a kocsiból. Meglepődve álltam ott előtte. Józanabb lett, vagy mi? Józanodik?
Szemeit kinyitotta és karját kinyújtva, felém emelte. Ujjaival meg nem pödörte a fülemnél lévő hajtincsem, mire én sóhajtva lecsúsztattam az eddig kilétem rejtekét szolgáló sapkámat és elfordultam JaeHyotól, úgy haladtam befelé a dormba. Gondolom, ha a taxiból ki tudott szállni, a liftig is el képes gyalogolni.
Hívnom se kellett a felvonót, már itt volt lent. A gombbal kinyitottam ajtajait és a lift csengőével együtt futásra is felfigyeltem füleimmel.
- Mi a...!??? - fordultam hátra, ahogy láttam JaeHyot kocogni erre fel. Előttem szaladt be a kabinba, de megvárta, hogy a szintet én nyomjam meg. - Miért sietsz? - kérdeztem meg, mire nem válaszolt. Ezek szerint, nem józan. Ha józan lenne már rég szófosásba szenvedne és nem abba, hogy a szobájába siessen.
Remek képességeimmel a sötét folyóson keresgélve is megtaláltam a kulcsokat és halkan kinyitottam dormunkat. Úgy sejtem, YuKwon nem ment sehova, szóval itt van és lehet, hogy alszik. Pisszegtem JaeHyonak, aki utánam lépegetett befelé, ugyan olyan lassan, mint én. Levettem kabátomat, míg ô a fogasok előtt megállt és lehajította kapucnis pulcsiját, kibújt a cipõibõl, majd a pólójához nyúlt.

- JaeHyo... - néztem rá, mint egy hülye, ahogy a fehér trikójával szemben találtam magam - A fogasok nem zuhanyrózsák, te eszetlen... A fürdő arra van - mutattam. - Oda bent folytasd a gatya lehúzással! - csaptam kezeire, ahogy az nadrágövénél munkálkodott. Lassan rám nézett, ami miatt kirázott a hideg. Fázni kezdtem. - JaeHyo?... - hátráltam tőle, miután sikerült kilépve cipõimbõl. Rossz érzésem van! Hozzám hajolt én meg csak belebámultam az előtérbe.
Erősen megragadta egyik csuklóm, úgy emelte fel a másik kezével az állam. N-Nem félek! Hiába ver a szívem gyorsabban az átlagnál. Nincs okom a rettegésre. Behunytam szemeimet és lehiggadtam. A dobannások mellkasomba lelassultak, normális volt, de újból furcsává vált, ahogy számon szokatlan nyomásra lettem figyelmes.
Nem mertem kinyitni a szemeimet. Tudom látvány nélkül is, hogy JaeHyo megcsókolt. Államról a tarkómra vándorolt keze, úgy nyomott magához. Hibás vagyok, amiért nem löktem el. Hibás, amiért hagyom magam, mert abban reménykedtem, hogy csak csók kell neki. Beláttam, hogy tévedtem, mikor JaeHyo kézen ragadott engem és a szobája felé vonszolt. Nem ellenkezek... Pedig kéne!
- JaeHyo... Részeg vagy... - suttogtam neki, ahogy leültetett az ágyra. Minek is mondom? Úgy se fogja fel. Részeg vagy! Nincs is jelentősége, mi?... Aaish miért az egyik legerősebbel itta le magát? Vigyáznom kellett volna rá... 
JaeHyo levette magáról a trikót, majd az én pólómra nézett, amit szintén két kezével fel csúsztatott,hogy levegye rólam. 'Nem tudom, mi lesz' sóhajtással beletúrtam a hajamba és engedtem, hogy hanyatt fektessen az ágyán. Tenyerét meztelen hasamra helyezte.
- Nyomkodni nem akarod, te, barom!!? Csak tonikot fogyasztottam, hála - sóhajtottam, miközben társam ujjai egyre feljebb vándoroltak, amik eléggé cirógató hatásuk voltak, szinte már csiklandozott.
Nem tudom pontosan mit várhatok tőle. Elég nyugodtnak látszik. Lehet, hogy még nem indult be? Remélhetőleg, nem is fog és bealszik a lassúságtól. Ehh álmodozok itt... JaeHyo részegen se engedne el senkit, aki már az ágyán van elterülve. Így engem se fog, hisz önszántamból süllyedtem a párnái közé. JaeHyo fölém mászott és számhoz hajolt csókokért, amiket meg is adtam neki, mi több átkaroltam tarkójánál. Láthatóan élvezi a kényelmes helyzetét. Meleg leheleteit érzem, akárhányszor eltávolodik egy hajszálnyit, amiért be akarja csempészni nyelvét a számba, de nem engedem neki. Ettől eltekintve vissza-visszacsókol, vadabbul, éhesebben.
Nem merül fel bennem a kérdés, hogy; Mi a francokat művelek most? Mert, ha felmerülne, akkor a mély és hosszú filkózásomtól azt se venném észre, ha JaeHyo hatodszorra elélvezne. Azt tudom eddig csak biztosan, hogy ezt, amit teszek, megfogom bánni. De, hogy miképp? Azt még nem tudom. Nem tudhatom. Ahogy azt se, hogy JaeHyo mit is szeretne most.
A nadrágövemrôl teszi le-fel a kezét. Combjaimnál simogat, majd visszaemeli szíjamra tenyerét. Ezt úgy ötödszörre, mire én magam nyúltam gatyámhoz és elkezdtem le-letolni. Részeg JaeHyon nem igazán látszanak az érzelmek. Nem tudom, hogy izgul és azért lesi, hogy lejjebb húzom, vagy csak bámul. Mindenesetre, kicsit se szeretném, hogy nézegesse azt a szervem! Kjhee te jó ég! Soha!
Beletúrtam hát hajába és ezáltal tekintetét felszegte rám. Sötét szemeibe épp hogy utat lehet téveszteni. Elmélyültem benne... Megfejthetetlen; Ahogy nézz, amit csinál, amiért csinálja... Nem értem és nem is tudok rájönni, hogy miért. Ahn JaeHyo, a megtestesül rejtély. De mért is akarom én megfejteni?
Pislogtam mozdulatlanul, kezeim készenlétbe álltak nadrágomnál, Ô rám figyel, én rá és... Nem történik semmi. Lefagytunk. Akaratom kívül elmosolyodtam. Ez vicces!! Vajon õ gondol valamire?
- Felőlem - mondtam nevető hangon - Aludhatunk is, ha nem csinálunk semmit.
JaeHyo meglökte csípőét, így még jobban éreztem merevségét. Hjaaa, hogy még is akar ágybunyót!?
Kibújtam nadrágomból és JaeHyo farmerjához nyúltam.
- L-Legyünk akkor túl - néztem el kicsit elpirulva, ahogy vetkőztetni kezdtem őt, értelem szerűen nem kívántam az fele fordulni. Mikor éreztem, hogy úgy-ahogy lecsúsztattam róla mindent, átkaroltam hátánál és lehúztam magamhoz. Ahogy összeértünk felsikítottam rekedt hangon! - Rossz ötlet! Rossz ötlet! - másztam ki alóla. - Basszus! Ez mégsem olyan, mint gondoltam - haraptam ajkaimba. Azt hittem, semmi furcsa nem lesz, ha most lefekszek vele. Csak egy éjszakás kaland lesz, amit mások is csinálnak. Ô úgy se fog emlékezni rá, engem meg hidegen hagy. De mégsem vagyok rá képes! Nem hittem, hogy így visszariadok a saját tettemtől. - Ohh te jó ég!! - temettem arcomat két tenyerembe, szégyeneben, miközben felhúztam magamhoz lábaim, úgy ültem az ágyon. Nincs folytatás... Hagyjuk... Szégyenlem, de... Megfutamodtam! Visszavonultam! - Durvaa... - sóhajtottam, kezeimet letéve és elhatároztam, hogy összeszedelődzködök és minél hamarabb elhagyom JaeHyo szobáját. Rátámaszkodtam egyik oldalamra és készültem kimászni az ágyból.

8-Block-B: Dráma

A fiúk kérdőn néztek a kora reggel elment, majd megérkezett leaderre.
- Csak sétáltam - intett a többieknek. Az elvesztett verseny miatt, elbúcsúzott a sapkától, amit Niel csórt el, majd, ahogy kiderült, CAPnek vette.
- Jól tudom, hogy a túra miatt, most szabadnapokat kapunk? - tette állához kezét Kyung.
- Így van!!! - csettintett Zico és leült az előtte szóló mellé. - JaeHyo!!
- Mi van!?? - nézett fel tányérjából, a falatot lenyelve. - Mit követtem el? Ezek a csirkecombokat te vetted?? - mutatott az előtte lévő ételre, amit a hűtőben talált becsomagolva.
- Azokat én vettem - emelte kezét B-Bomb a visual vállára. - De hagyd csak. Megeheted!
- Komoly? - nézett fel csillogó szemekkel száját szalvétával megtörölve.
- Akkor már én is!!
- Nekem is!! - nyúlt a combokért P.O és Zico után meg a többiek is.
- Hé!! De MinHyuk nekem adta! - nyafogva dobta JaeHyo a leader felé összegyűrt szalvétáját.
- Inkább figyelj! - rágcsált Zico. - Hány csajod dolgozik kurvaként jó bulizós helyeken?? El kéne menni valahova!
- Höhöhö hát nem egy - mosolyodott el a kérdőre vont. - Most egy telt házas party készülődik ott kint, a francba, Gangnam határán!... Szerintetek?... Érdemes lenne megnézni?...
- Mi az hogy - bólintott Kyung és a szembe ülő U-Kwonnal lepacsizott.
- Mindenki? Taeil, MinHyuk?
- Most... Hát jó. Felőlem - vonta meg vállait a táncos.
- Megyek, legfeljebb, ha nem érzem jól magam haza jövők - felelt Taeil is.
- Ma lesz - vette elő a telefonját. - Tizenegytől. Felírassam akkor magunkat?
- Ma? Nem lehet, hogy már betelt a lista?...
- A csajszi, aki ott dolgozik, simán elintézi! - helyeselt JaeHyo, hogy nem kell a-miatt aggódni.
- Akkor hívd, hívd - mondta U-Kwon sürgetve a másikat. - Meg kérj tőle időpontot, magadnak! - viccelődött, amin csak páran nevettek, mert JaeHyo arcán lévő lágy mosolyon akadt meg a többiek szeme.
- Az estémet nem vele szeretném élvezni, igaz MinHyuk? - nézett fel a táncosra, aki tarkón vágta erre a félre érthető szövegért.
- Fogd vissza magad, JaeHyo hyung! B-Bomb velem lesz a tánc ördöge! - állt a társa mellé U-Kwon.
- Az én ördögöm is lehet - mosolygott szüntelenül JaeHyo.
- Sok mindent szeretnél magadnak, de mint mást se, ördögöt se kapsz - feleselt fintorogva.
- Miért? Mi fog meggátolni? Vagy talán, Ki?
- Úgy beszélsz, mintha MinHyuk hyungnak nem lenne ellenvetései! - röhögte ki hyungját.
- És ha vannak? -  JaeHyo kezdte elveszteni a türelmét U-Kwon szavait hallgatva. - Ne zaklass!!
- Én és a zaklatás!?? Hol élsz te? Hja tudom!! Egy olyan világba, ahol azt hiszed, mindent megkaphatsz!!
- Miért mondasz ilyeneket!!?? Basszus már!
- Zavar az a ostoba naivságod... - biggyesztette ki száját és lenézte széken ülőt.
- Ok nélkül belém kötsz!
- Épp elég okom van rá.
- Szállj le rólam, jó? Még ha csak sejtem is, mi bánt vagy zavar téged, nem tudom, hogy miért pont téged!?
MinHyuk szótlanul nézett hol az egyikre, hol a másikra. A többiek meg egy kupacba tömörültek.
- Nem értem. Mi folyik itt? - kérdezett rá Kyung a dolgokra.
- Letudjuk vonni, hogy JaeHyo rá akar hajtani MinHyukra - felelt Taeil tudálékosan.
- De YuKwon hyung ezt nem szeretné. Gátolja - folytatta Pyo.
- Igen - bólintott Taeil. - Ez meg egy drámai konfliktus; Két ellentétesen gondolkozó fél összetűzése.
- Mintha... Összevesznének MinHyukon!?? - esett majdnem hátra a leader, ahogy leesett neki a dolgok rendje. A belső háborút meg kell állítani, minél előbb, tudta jól a csapat irányítója és felállt a székről.
- Nem tartod visszataszítónak magad?... Nem érsz te olyan sokat, mint gondolod. Kevesen siratnának, ha megszűnnél létezni.
- YuKwon!!! Mássz ki JaeHyo képéből! - hangzott  az utasítás Zicotól.
- Azt akarod, hogy pofon vágva terülj ki a padlón!?? - állt fel JaeHyo, folytatva a kakas viadalt.
- Az izmaid semmit sem érnek!
- És még te mondod, hogy ostoba vagyok!! Ezen besírók!
- Hagyjátok abba! - szólt ismét Zico, az asztalra csapva.
- Hé! Leesik a tányér, hyung! - fogta meg az edényt P.O.
- Leesik a vércukor szintem ettől az embertől - drámázott U-Kwon és hátralépet B-Bombhoz - Mész ezekkel bulizni??...
- Persze, hogy jön MinHyuk! - válaszolt JaeHyo.
- Te nem akarsz, YuKwon?... - kérdezte finoman Kyung.
- Elment a kedvem... - felelte, majd további szó nélkül bement a szobájába.
- Mióta lett ilyen lobbanékony??? - nézett a többiekre Zico.
- Ti is láttátok, hogy ő kezdte, nem?
- Hjam... - adtak igazat JaeHyo kijelentésére.
Azzal feliratkoztak hatan és rendeltek taxit estére. Utána; mintha mi sem történt volna az előbb feloszlottak és elfoglalták magukat estégi, vagy épp készülődtek. De nem mindenki tett így; JaeHyo, az egyik civakodó fél, az asztalnál ült továbbra is, ugyan ott és egy üveg poharat döntögeted ujjaival, unalom űzés gyanánt. Mintha játszana azzal, de mégse, hisz mikor valaki játszik, akkor nem vág savanyú, gondterhelt képet. S JaeHyo legörbült szájjal bámulta szüntelenül az ürességet, a víz helyett. Az a pár csepp is - mi ott maradt - hamarosan eltűnik. A hangokat is figyelmen kívül hagyta. Nem reagált, ha a háta mögött elsétált Zico vagy P.O. Nem fordult hátra. Jobban magánkívül volt, mintha aludt volna. Szemrebbenése sem volt. Párszor pislantott, de arc kifejezése nem változott. Ujjai és az alatt lévő üveg mozgott, meg néha-néha aprócskákat hintázott a széken, épp hogy felemelkedett a két lába.
Zico érintette meg a vállát legelőször:
- Mindjárt indulunk. Ebbe jössz? - célzott az öltözékére.
JaeHyo nem felelt.
- Én is jövök veletek... - hallatszott közbe MinHyuk hangja, aki a leaderhez szólt.
- Igen.
- Mi igen? - kérdezett vissza Zico, a visual határozott válaszára.
- Ebben az öltözékbe jövök - mondta és játszott tovább a pohárral.
- Egy kicsit szokatlan, hyung - pusmogta P.O, ahogy kijött Taeilel a szobából.
- JaeHyo... Jó szarul érzi magát... - jelentette ki a legidősebb, ahogy végig mért az asztalnál alonézóra. - Elfog a nevetés, ha belegondolok, hogy egy srác miatt!... B-Bomb! Kicsit, gyere - fonta karba kezét. - Mond, tudod, hogy mi történt?
- JaeHyoval és YuKwonnal?... Őszintén... Próbáltam követni őket, de konkrétan nem tudom. Nem tudom, hogy mi történt most.
- De azt látod, hogy JaeHyot megviselték az igaz szavak, mert egy álom világban élő, naiv köcsög, de...
- Taeil-ah - állt fel a székről elgémberedett tagjaival JaeHyo és kérlelő tekintettet vetett az általa szólított énekesre, hogy legyen szíves abba hagyni, így is lelki hullának érzi magát, nem kell még egy vagy kettő lapáttal rátennie.

A lépcsőn fordult le már Zico Kyunggal, mikor Taeil az ajtót zárta:
- Miért siettek? És ha szaltóztok egyet? A taxi inkább a kórházba menjen?
-  Ha rájuk nézz a sofőr, úgy is az elmegyógyba viszi őket - mondta semleges hangulattal JaeHyo, aki MinHyuk után sétált le a lépcsőn.
- Még most sincs jó hangulata hyungnak - súgta P.O a mellette jövő Taeilnek.
- Talán belátta, hogy semmi esélye MinHyuknál... Még ha nagyon szeretné is. Tiszta bonyodalom.
- Hm?
- Egy drámai alapszituációból váltak ilyenné a még drámaibb események... Tudod, mi volt az alapszituáció? - fordult Pyohoz.
- Hát az, hogy...
- Hogy elváltam JaeHyotól, így ő most másra hajt. értelem szerűen... - jelentette ki felsóhajtva és egyre közelebb került az emlegetetthez, JaeHyohoz.
- Ohhhh Hogy-hogy hozzám merészkedsz? - nézett a visual a társára.
- Ne gondold, hogy félek tőled, chõ! - húzta ki magát. - Most is egy jámbor paraszt vagy.
- Hjaaa búval baszott paraszt vagyok.
- Örülök, hogy a szexuális életed rendbe van... Pyo! Fogd be a füled! - nézett hátra Taeil, majd vissza a beszélgető partnerére. - Mi a jó életet akarsz MinHyuktól? Komolyan mondom... Nem értelek.
- Nem értesz?... Mit nem értesz?
- Ha leakarnál feküdni vele, már rég megerőszakolva lenne.
- Épp ez az!!... Nem akarom megerőszakolni!
Taeil hirtelenjébe fulladozni kezdett röhögésétől, majd köhögni, mire szájához szorította kezét. P.O meglepődött, de látta, hogy minden rendben, úgyhogy tovább tartotta tenyereit fülein. JaeHyo meg elnézte mind ezt a legidősebbnek, aki végül még mindig kuncogva jegyezte meg:
- Te kivételezel vele! Röhej! Szereted őt! - próbált fel-felegyenesedni, végül nagy levegőt véve újra megkérdezte, hogy most már választ kapjon: - Mit akarsz MinHyuktól?
- Foglalkozzon velem?... Törődjön velem?... Szeressen engem?...
Taeilnek elállt a szava. Ez nem a megszokott JaeHyo.
- De megváltoztál, hallod!
- Mondjam azt, hogy igyekszem?...
- JaeHyo... - pislogott Taeil a félmosolyú paraszton, aki egy pillantás alatt lehagyta őt a lépcsőházban. - De fura... - állt meg, mire Pyo is, elengedve füleit:
- Mi az, hyung?
- JaeHyo, nem JaeHyo...
- És akkor az baj? Jó vagy rossz?
- Nem tudom... Ha inni fog és végül még is csak arra jut, hogy megerőszakolja MinHyukot, bőgni fogok a röhögéstől és a siralomtól - motyogta. - De igaz, hogy MinHyuk is erős alkatú férfi, megtudná állítani, ha tudná, hogy pontosan mit is akarnak vele tenni. Igaz-igaz, szólnunk kell neki!
- Miről beszélsz, hyung?
- Ha a partyn együtt látod, JaeHyot MinHyukkal, szólj, oké? Úgy is veled leszek.
- Velem?
- Persze hogy! Miért lennék nélküled??
- Csak arra gondoltam, hogy szeretnél csinálni valamit a partyn...
- Kinek nézel? Kikapcsolódunk ott és nevetünk a sok részeg gyereken! - mosolyodott el Taeil, ahogy P.O is, bólintva.

A következő pillanatban meg már a taxiban ültek mindannyian. JaeHyo az anyósülésen, míg a többiek szétszórtan hátul... Szó szerint!
- N-Nem akarom megkóstolni a talpad, Kyung!!! - kiáltott Taeil a nagy kanyarba, amiben mindenki dőlt. Kyung védte volna magát, de nem tudott megszólalni, amiért Zico a nyakába fekve esett rá.
- Pyo, Pyo... Nem akarlak megbántani, de nem vagy egy könnyű teremtés. Fájnak alattad a lábaim! - sipítozott B-Bomb.
- Fog még neked más is fájni! - szólt a legidősebb neki, mire JaeHyo a visszapillantó tükréből hátra nézett rá:
- Taeil hyung!...
- HEE? Jól hallottam? - kapta fel a fejét Zico, épp a lelkét kilehelő Kyungról feltápászkodva. - JaeHyo, hyungnak szólította Taeilt? Neeeeee Ez tök ritka! Mi lesz még ma?? - csillant fel a leader szeme és Kyungra szegezte, aki pirulva ordította vissza:
- Nem-nem! Nem lesz semmi! És Taeil hagyd már a lábamat! Eltöröd!!
- Bocs, de útba van...
A sofőr már nem tudta megállapítani, hogy ezek most mennek a partyra és alapból hülyék vagy most mennek vissza a partyra, mert ott hagytak valamit (netán valakit) és holt részegek. Nagy örömére oda értek a célhoz és kitehette őket!
Kyung kiesve a kocsiból futva állt be a sorba, de mivel a listán első helyen szerepeltek (JaeHyo barátnője miatt), azonnal betudtak menni.
- Ne igya senki részegre magát - szólt a leader és eltűnt Kyunggal együtt.
- Ezek voltak az utolsó szavai! - szipogott fel P.O.
- Kyungnak meg azok, hogy ne törjem el a lábát... - vetett keresztet Taeil. Ô és a maknae, együtt mentek a lépcső felé, mert felülről jobb nézni, hogy milyen nevetséges dolgok zajlanak. Felérve egy kis csapatnyi barátnő állította meg P.Ot, amiért felismerték őt.
- Maradjon titok, hogy itt vagyok - kacsintott Pyo és barátságosan aláírta a lányok pólóját, miközben Taeil kapucnijában rejtőzködött. Ezt a módszert használta Kyung is és JaeHyo is, míg Zico és B-Bomb a sapkát választották.
- Oké minden? Itt követsz, mintha hozzám lennél kötve... - mondta MinHyuk a társának.
- Utánfutónak érzem magam.
- JaeHyo, fel a fejjel!
- Nincs kedvem - lépett közelebb, majd fehér kapucnis fejét a fiú vállára döntötte, miközben kezei zsebre téve pihentek. - Fent van egy kör alakú bár... Feljönnél velem?
- I-Igen - válaszolt tétován és megvárta mire JaeHyo leemelje róla a fejét.
Egy jól kivilágított kör pult hívogatta vendégeit. A kerek asztal részegei! Volt bőven hely, mert sokan lefordultak már a székről. JaeHyo is elhelyezkedett és a pultos azonnal felismerte őt, köszöntek egymásnak, míg MinHyuk is leült mellé. A visual kicsit értetlenül fordította fejét társára:
- Itt maradsz?... - kérdezte szomorú hangsúllyal.
- Mindegy, nem? - vonta meg vállait B-Bomb, aki úgy gondolta, sőt, biztos volt benne, hogy JaeHyo addig fog inni, míg nevének kezdő betűjét tudja. Ebben a savanyú állapotban ehhez kezdene, így MinHyuknak kell tennie a beteljesülése ellen.
- Fizessek neked valamit? - vonta kérdőre újra és fejét lehajtotta a pultra.
- Tonik jól esne, de ameddig ilyen rohadt kómás és bánatos fejet vágsz, elmegy az életkedvem, inkább szomjan halok!
- Nem tudok mosolyogni - dörzsölte meg az arcát JaeHyo és a pultosnak oda kiabálta, hogy mivel kívánja elinni az eszét.
- Bírod az erős italokat?? - kérdezte gyanúsan MinHyuk.
- Nem, de leszarom. Belefojtom magam.
- Hehehe... Mellettem ugyan nem!!

JaeHyo hirtelenjében kapta fel a fejét a pultról és füléit hegyezni kezdte társa hangjától, illetve a mondatától, amit hangoztatott. Kábult tekintete eltűnt, ahogy behunyt szemeit kinyitotta. Éberen fordult MinHyuk felé. Határozottan nézett az előtte lévő sötét szemekbe, mikben a fények szétszórtan tükrözöttek. Szépnek, kifejezetten élbűvölőnek tartotta a látványt. Ha eddig fel is volt dúlva legbelül, most lenyugodott, míg a táncos csak kényelmetlennek érezte a helyzetet, ahogy 'bámulják' őt, gyönyörködnek benne.
JaeHyo pislantott és szóra nyitotta száját. Elcsuklott hangon kérdezte meg MinHyuktól, amit pár perccel ezelőtt is:
- Tényleg mellettem maradsz?...
- Azért, mert olyan hülye vagy, aki képes a földön kikötni lemészárolt agysejtekkel, amiért szimplán rossz kedve van! Ne légy ilyen JaeHyo! Maradj olyan hülye segg, amilyen! A nevedet se, a szorzó táblát se akard elfelejteni! Ne légy rossz kedvű...
- Ne legyek? Legyek jó kedvű? Szeretnéd, hogy jó kedvű legyek? - egyenesedett fel JaeHyo.
- Szeretném... - bámult le a pultra MinHyuk, ahova az  italokat rakták le nekik. JaeHyo már szorgosan kezdte jóízűen kortyolni. - L-Lassíts már! - kapott a visaul kezéhez, aki lágy mosollyal letette a poharat. MinHyuk meglepődött, majd fejét rázta - De egy hülye vagy!...

JaeHyo rápaskolt a másik combjaira, majd rajta hagyta kezét.
- Sajnálok mindent.
- Mi van??
- Csak azt mondtam, hogy sajnálom a rossz kedvemet, hogy van!... Tégy róla, hogy eltűnjön, jó? - kezdett visszatérni az eredeti énje.
- M-Mégis hogy?? - rázta át a hideg MinHyukot, ahogy a combján nyomást és cirógatás érzett.
- Jobb, ha nem mondom! - kacagott fel enyhén és kért még egy pohárral az előbbi szeszből.
- Még ha nem is mondod, tudom, mire gondolsz aaaishhh!!! - pirult el MinHyuk fejét fogva, hogy ne merje elképzelni, mire vágyik JaeHyo, aki közben egyre ittasabb állapotba került, amiért csak úgy le-lehúzogatja a teli poharakat, mint ahogy az éjszakákon szokta a partnereiről a ruhákat.

7-Block-B: Győzelem?

Zico késő délután ért haza, amiért elment a kinézett sapkájáért, de még is üres kézzel jött vissza.
- Eltévedtél, hyung? - kérdezte YuKwon, aki a fotelben feküdt, beszélgető partnere, Kyung meg a földön ülve telefonozott. Majd a két tagú társasághoz, Taeil csatlakozott a konyhából.
- Igazából...
- Tényleg eltévedtél? - nézet lekezelően Taeil.
- Neem-neem! - rázta fejét Zico.
- Akkora egy idióta - nevetve nézett fel Kyung, míg gondolatában hozzá tette; "És én õt szeretem?"
- Nem. Nem tévedtem el! Azt akartam mondani, hogy igazából gondjaim akadtak.
- Rendőrök?
- A Men In Black??
- Egy fekete macska?
- E-Egyik se - csapta fejbe magát Zico, a sok idétlentől. - Ahn Daniel, a Teen Top énekese.
- Mi van vele?? CAP szárnyai alatt van úgy tudom, mert megégette magát - mesélte Kyung, mire Zico rá nézett, hogy vajon honnét tud ennyi mindent?
- Nem láttam rajta semmit, szal' biztos begyógyult. De a sapkán összekaptunk. Míg végül versenyre hívtam ki.
- Hagy találjam ki, Rappelés egy karaoke bárban? - kérdezte U-Kwon.
- Neeem, de ha hamarabb mondtad volna, jobb lett volna... - gondolkodott el a leader. - De mivel nem, így a holnapi túrán a Block-B és a Teen Top versenyezni fog - a másik három kérdőn felnézet rá. - Egyszerű; akinek több csapattagja ér be hamarabb, azé a sapek.
- Akkor engem háton fogtok vinni... - döntötte el a fejét Taeil, õ nem fogja a lábát szedni egy sapka megnyerése miatt.

Következő nap reggeli óráiba már a induló helyen terpeszkedtek a fűben. A maknae álmában beszélő kutyákat úsztatott a tavakban, mind ezt úgy, miközben álomtól elnehezült feje Taeil ölében pihent. Az említett énekes háta mögött U-Kwon figyelgette az embereket, aki mellett meg B-Bomb bosszankodott, amiért JaeHyo mindig rá akart dőlni.
- Az ott nem a Teen Top-os Chunji? - kérdezte U-Kwon, mire Taeil is hátra pillantott:
- Igen, õ. Kétségtelen. Nézd azt a mosolyt!
- Kiről beszéltek? - érdeklődött nagy kíváncsisággal JaeHyo.

- Arról a szép fiúról - fordította a kanos énekes fejét Chunji felé, aki pár lánnyal körül volt véve.
- Ohhh - vette észre. - Az a nyak - harapott ajkaiba, pajzán tekintettel. Egyből visszanézett B-Bombra, akin látta, most nem figyel, így gyorsan az combjára fektette fejét és átkarolta a derekát. - Hmmm - kuncogott a meglepett fiú szemeibe nézve. - MinHyuknak is szép nyaka van.
- Nekem nincs olyan férfias ádámcsutkám.
- A bõr nagyon selymesnek látszik rajta~ - emelte fel kezét, hogy megérintse, de B-Bomb elrántotta fejét:
- A nyakon általában nem érdes a bőr, igen - köszörülte meg a torkát.
- Miért beszélgetünk a nyakakról?? - érdeklődött U-Kwon és nagy lendülettel táncos társa hátára dőlt, amitől az előrébb hajolt.
- Hééé!!!
- Ohhh~ YuKwon!~ Nehezedj jobban hyungra! - a fiatalabb engedelmeskedett a kuncogó JaeHyonak, aki ujjait rá akarta simítani B-Bomb nyakára. - Még YuKwon! - mosolygott nevetgélve, majd tenyerét rányomta a célhelyre és vigi cirógatott rajta.
- Eltöröm a csontjaidat, JaeHyo! - vicsorított MinHyuk, ahogy megragadta társa kezeit. - YuKwon! Te se használj ágynak!
- Ha ide érintek, mit érzel?~ - vihogott tovább JaeHyo és egy hirtelen mozdulattal végig húzta ujját a másik ajkán.
- Kjhá! - felugrott az áldozat, mire U-Kwon a visual mellkasára esett.
- Khe! Nekem nem kell YuKwon - köhécselt fel JaeHyo és földdel koccant fejét fájlalta.
- De jó nekem! - mosolyodott el a ifjabb, majd oda súgta alatta fekvő társának: - Remélem, nem azt gondolod, hogy MinHyuk hyung kell neked.
JaeHyo nem felelt U-Kwonnak, helyette megjegyezte:
- Legalább éreztem, hogy tényleg selymes!
- Hét darabra töröm a csigolyáid! - dobbantott B-Bomb, míg Taeil fejen csapta magát a fiatalabbak hülyeségein és elengedve magát összerogyott a szuszogó P.O felett.

Zico és Kyung a helyszínen lévő kávézónak a teraszán iszogatták az energia italukat. Bámultak ki a fejükből az ég felé, miközben a korlátnak támaszkodtak. A leader egy határozott mozdulattal összegyűrte az üres fém dobozt, ezzel Kyungot is felébresztve az elmerengéséből.
- Kár, hogy Taeil is velünk lesz...
- Inkább azt döntsük el, hogy melyikünk viszi a hátán - nyilatkozta Kyung.
- Hát, te.
- Miért???...
- Mert.... Felsoroljam?
- Kérlek.
- Egy; én vagyok a leader, így én mondom meg. Kettő; - számolta ujjain Zico. - Próbálok feletted dominánskodni, hogy tudd ki is vagyok én.
- Tudom, ki vagy...
- Csitt! Nem fejeztem be. Három; egyszer se engedted, hogy megcsókoljalak.
- Nyáron-
- Az nem számít! Négy; az ágyban mindig elhúzódsz tőlem.
- De hát ez természetes...
- Öt; nem érzed, hogy mennyire szeretlek...
- És ez mind ok arra, hogy én cipeljem Taeilt!? Micsoda logika... - rázta fejét Kyung, mire az utolsó kortyot is ki kezdte inni a dobozból. Zico hirtelen átölelte hátulról és egy puszit nyomott a nyakára. Az áldozatul esett rapper, mint egy szökőkút, köpte ki sugárba a fûre az energia italt, majd felcsuklott és elejtette a dobozt kezébõl.
- Így reagálsz, komolyan? - kuncogott Zico, el nem engedve a másikat és egy újabb lágy csókot nyomott az azonos helyre. Kyung, térdein lejjebb rogyott és nem bírt megmozdulni. - Szeretlek - erre a szóra feje megremegett, majd teste is. Zico elengedte őt és észrevette, hogy szerelme arca milyen szokatlanul piros és zabálni való lett. - Ugyan-ugyan. Szed össze magad - nevetett. - Megcsókollak, ha nem teszed!
- Jiho!!! - kiáltott fel.

A rajt vonalnál lévő felsorakozás elkezdődött.
- JaeHyo... - mondta B-Bomb, akinek pólója hátulját az említett személy nyújtotta, így lemaradt egy kicsivel U-Kwon és P.O mögött. - Szeretnél répát?? Az javítana a látásodon és akkor talán észre vennéd, hogy a bicajosok arra mennek - mutatta.
- Nem akarok egyedül lenni, te répa - nyafogott gyermetegen, affektáló hangsúllyal. De ez kicsit sem változtatott MinHyuk stílusán:
- Nem izgat az állapotod.
- Rossz egy répa vagy... - nézett le a földre JaeHyo. - Pedig mondtam, hogy légy velem kedvesebb.
- Én meg akkor sem értettem!
- Akkor rossz és eszetlen egy répa vagy!!! - hangoztatta magasabb szinten, mire a táncos lábú enyhén fejbe kólintotta. - MinHyuk-ah...
- Tedd túl magad az egyedül léten, azt húzás tekerni!!!
Túl tenni az egyedül léten. Még ha JaeHyo nincs is egyedül munkaszüneti napjain, az érzéseivel magányosan üldögél. Mintha mindenki kerülné, ezt veszi észre. Tudja, hogy fura és teljesen egyéni jellemmel van megáldva, de nem szeretne társaság kívül kerülni. Taeilel volt legjobb viszonyba, de akarata nélkül tönkre vágta azt. S újabban ismét barátkozni vágyik a bandába, ehhez meg MinHyukot nézte ki, mert vele nagyon sokat szokott beszélgetni, ez azért is van, mert mindketten korán kelők. Mondhatni nem is lassan, a vágyából, akarás lett. Nem vágyik MinHyuk barátságára, hanem akarja MinHyuk barátságát magáénak! De félve közelgett csak hozzá. Nem keveset tanul Taeilel való kapcsolatából. S mit a matematika, olyan a szerelem, a tanultak egymásra épülnek. De kezdetét veheti minden ugyanúgy, ha azzal korábban nem volt gond. Az apró, első szösszenetek, mint az összeadás fortélya; "Légy velem kedvesebb",  "szép nyaka van (...) tényleg selymes", "Nem akarok egyedül lenni"; JaeHyo ezeket mind lépésekként számolja barátja felé. Tudja, hogy kiszemeltje szilárd, mint az a bögre múltkor, de vajon olyan törékeny is? Mi több; Betörhető egyáltalán? Viszont, hogy U-Kwon miért kérdezett rá, hogy mi, azaz KI kell neki, az homály fátyla fedi, de felőle fedheti is örökké valóságig is. Az ő forgató könyvében most MinHyuké a főszerep.
Ami meg őt illeti:
Ügyetlenül igyekszik hátrálni. Sejti, hogy JaeHyonak volt/van pár románca azonos neműkkel. De még nem gondolt biztosan arra, hogy a szépfiú kinézte magának. A versenyen sokszor lassított le, éppen, hogy meg-meg állt, mert folyton JaeHyon járt az esze. Hogy miért? KI AKARTA TEKERNI A NYAKÁT, amiért állandóan SMS-EKET ÍROGAT neki!!!
- Miért nem fut ez a répaevő???? - sprintelt rá idegesen a futásnak, amivel beérte U-Kwont.
- Mi a baj, hyung?
- Semmi-semmi. P.O hol van?
- Ráuszítottam a Teen Topos Rickyre, mert túl hiperaktív volt úgy is. Nekünk is meg kéne előznünk, meg ChangJot is ott, nézd!
- Miért kell?
- Mert versenyzünk a Teen Toppal - világosította fel U-Kwon.
- Erről most hallok először.
- Mert JaeHyoval vagy elfoglalva - nézett el az ellenkező irányba.
- Nem én akartam a bébiszittere lenni - kapta fel a vizet B-Bomb, majd köhögve megállt a futás közben, míg a másik előre haladt:
- Ne akard beadni nekem, hogy bébiszittere vagy... - pusmogta maga elé bámulva. Furdalja õt az a gondolat, hogy JaeHyo és barátja közt több van, még hozzá sokkal.
B-Bomb ismét futásnak eredt volna, de újabb SMS érkezett számára, amit mérgesen nyitott meg. "Tényleg egyedül vagyok. Nem tudnálak felhívni, Répahyung?"
- Nem! Nem! - rázta fejét és zsebre tette mobliját. "Miért én? Miért velem akar állandóan társalogni? Nincs elég idol a biciklizőknél? Vagy már mindenki lehagyta õt?" marcangolta magát B-Bomb.

Kyung élvezet teli arccal... Kit akarunk átverni?; Fájdalmas léptekkel gyalogot fel a lépcsőfokokon Taeilel a hátán!
- Ügyes vagy Kyung, csak így tovább - tapsikolt Zico elégedetten.
- Ne merj megszólalni! Utállak! - hangzott a felelet fogcsikorgatással. Majd telefon csörgés zavart be. - Jobb zseb. Jobb zseb - hajolt lejjebb, hogy előszedje mobilját, mire Taeilt elejtette. Zico nagy lépéssel mögé állt, hogy lássa ki telefonál.
- J-Jelentkezik nálad a Teen Top? - nézet fel nagy szemekkel a leader, ahogy leolvasta Bang MinSoo nevét a kijelzőről.
- CAP!! - vette fel mosollyal arcán. - Persze hogy! Sétálunk itt Zicoval meg Taeilel, mint a marhák!
- Honnét tudja a számod? - kérdezte Zico, mire Kyung leintette és keresgélni kezdett tekintetével.
- Zöldhegy utcának a tábláját látom itt magam előtt! - felelte a telefonba. - Jó-jó! Páááá - tette le végezetül.
- Barátok vagytok MinSooval??
- Öm igen... Miért?
- Semmiért...
- Sokat vagyok vele.
- Sokat? - kapta fel Zico a fejét.
- Hjam, miért?
- Kyung... - lépet hozzá közelebb. - Milyen kapcsolatba álltok?..
- Aiiishh Jiho!!!!! - kiáltotta. - Gondolkozhatnál is néha! De igaz, nincs mivel! - fújta ki magát Kyung, majd Zico kíváncsiságának eleget téve felelte: - Barátok vagyunk, nyáron csomót együtt voltunk. MinSooval szeretek lenni, vicces meg minden. De nem úgy szeretem - suttogta, hogy csak Zico hallja. - Jegyezd meg, hogy MinSoo és Niel együtt vannak, azaz úgy gondolom. De vágod a helyzetet, nem?
- Picurit.... De ha CAP Nielel van az már más. Sõt mi több, minden más! - indult Zico, Kyung meg utána.
- Héé!!! Én - intett a földünk ülő Taeil. - Nem vagyok olyan alacsony!! Itt mertek hagyni, mészárlást rendezek.
- Ohhhh bocsi!! - sietett vissza Kyung, és felvette a hátára ismét az idősebbet.
- Ne ess bele annyira ebbe a marhába, hogy elveszítsd az eszed!... -
- Hogy kibe!?...
- Tudod te!...
Fél óta telhetett el, mire felértek a célba. Zico megragadta fejét kétségbeesetten, ahogy meglátta a fűben üldögélő CAPet és a mellette fekvő Nielt.
- Ez nem lehet!!! - mérgelődött, majd a Teen Top énekesét egy boka rúgással köszöntötte. - Mi van a nyakadba, Niel? - nézett az aranyéremre, majd CAP ezüstérmére. Ezek véletlenségből elsőként jutottak fel a célba! Ez már teljes vereség, marcangolta magát Zico, miközben Niel győzelmet tükröző arcát nézte és fülében CAP és Kyung beszélgetése folyt. Lassan befutottak a fiúk, de mindegyik vesztes hírrel. Miért is gondolt a győzelemre? Győzelem? Szorgalomba, soha!... Ez fájdalmas vesztés, nem győzelem.
- Ez esetben... - görbült le Zico szája.
- Nyugi, Jiho! - vágta hátba Kyung mosolyogva. - Majd szerzek neked hasonlót!
- Ohhhh Kyung milyen aranyos nyuszi pofát vág - nyávogott JaeHyo, figyelve a jelenetet, miközben a kifeküdt Taeil mellett üldögélt.
- Eltakarod tõlem a Napot - motyogta a legidősebb, mire JaeHyo csak megbámulta - Miért mereszted a szemeid!??
- Ismerős a látványod!
- Kjháá!!!... - gurult el Taeil, mire P.O lábaiba ütközött. - JiHoon, felveszel?...
- Videora?
- DEHOGY! A hátadra gondoltam!!!
- Hjaa, bocs hyung... - guggolt le, hogy Taeil elhelyezkedjen.
- MinHyuk!!! - szólt JaeHyo, ahogy tekintetét levette a maknaerõl és társáról - Felveszel engem a..... - akadt el szava, mikor meglátta U-Kwont pihenni a szólítottja hátán - Mit keresel ott, YuKwon?... - motyogta bánatosan.
- Problem?

Oneshot: ANGEL CLASS koncert előtt és után

A koncert előtt a színfalak mögött pihentek. Ahogy bementek a nekik szánt szobába, CAP, mint akit nyugtatóval lőttek le, elterült háton, a hosszú kanapén és karika csapásként aludt el. Egyik keze mellkasán pihent, a másik meg mellette.
Niel nyújtózkodott egyet a levegőben, majd a leadert kezdte nézegetni, azaz inkább a mellette lévő megmaradt helyet. Álmos fejjel mászott rá a bútorra, CAP lábainál, de nem tudod elhelyezkedni. Hamar keresett mást megoldást és felült a szófa tetejére és onnan esett rá CAP karjára, akinek ez valószínűleg nem tűnt fel, annyira mélyen aludt. Niel is követte ezt a példát és a másikhoz bújva lehunyta szemeit.
- Ha máskor ilyen történik, eskü, lekamerázom! - kuncogott halkan Chunji, ahogy a többiekkel nézték a történteket.
Hirtelen egy noona bukkant fel, fényképezővel a kezébe. Először Rickyéket szúrta ki és más-más pózokban lekapta őket, majd szét nézett és észre vette Nieléket. Szaladt is oda a szófa elé csattogtatva a masináját, de L.Joe sietve felállt és oda ment hozzá:
- Noona! Kérem - nyújtotta ki a kezeit.
- A fényképezőt? Miért? - kérdezte, de átadta. L.Joe kitörülte az előbb készített pár képet, majd vissza adta.
- Őket ne! - mutatott CAP és Nielre.
- Hogy-hogy? Nekem... - kezdett el magyarázni a nõ, mire Chunji és Ricky is csatlakoztak a kis rapperhez, hogy a érdekes dolgokat elkerüljék.
- Noona, inkább meghívlak egy kávéra - kacsintott Chunji, hogy levegye a lábáról.
- Kávézni én is megyek - szólt ChangJo. S a négy tag kikísérte a szobából a fényképészt, csak CAP és Niel maradtak nyugodtan.
Több, mint fél órája síri csönd volt, egyikük sem szuszogott, még is kinyíltak a leader szemei. Először a szobát fürkészte át, majd egy nagyot ásított:
- A karom?.... - érezte a súlyt vállainál. - Alszik?... - nézett Nielre, aki hang nélkül nehezedett párjára, de szintén ébredezni kezdett, amiért CAP a fekvésének helyzetét akart megváltoztatni. Az énekes szemei nem voltak álmosak, arcán is inkább az látszott, hogy pihenhetnéke van és nem aludhatnéka. - Tudom, hogy csak 62 kiló körül vagy, de zsibbad így a karom - motyogta CAP, mire a fiú fogta magát, erőt vett magán és felhasalt egész testével az alatta lévőre. - Végül is... -szisszent fel a rapper - Így jobban eloszlik a súlyod... - A kényelem kedvéért kezeit Niel hátára emelte. Átölelésnek nevezhető a cselekedet. Viszont CAP azt nem érezte, hogy így magához nyomta az énekest.
- Szorítasz - nyögött fel különösen magas hangon.
- N-Nem volt szándék-
- Nem! Így jó - vágott CAP szavába és kedvére volt, hogy tovább szorítsák.
- Hee... Furcsa... De most aranyos vagy.
- Azt szoktad mondani, hogy szeretni való - pusmogta alig hallhatóan.
- A változatosság... - ölelte magához tovább az énekest.
Hirtelen az ajtó csapódására lettek figyelmesek, de túl kényelmesen voltak, hogy felnézzenek.
- Éééébresztõ - hallatszott Ricky hangja. Visszajöttek mind a négyen, ezek szerint kezdetét veszi hamarosan a ANGEL CLASS. - Édesek vagytok, de... - mondta a visual maknae és megmászva a szófát, ráült Niel hátsójára.
- Ricky! Ne csináld! - szólt a leader.
- Hja, hogy te fent vagy!! - ijedt meg a másik fenyegető hangjától, majd Niel nyöszörgését lehetett hallani.
- Látom, jól elvoltatok - nézet végig L.Joe az ölelkezős pároson.
- Oh, igen, majd mondjatok köszönetet ByungHun hyungnak! Megakadályozta, hogy le legyetek fotózva így alvás közbe - szállt le Ricky az idősebbekről.
- L.Joe? - kérdezte Niel, aki alól feltápászkodtak már.
- Igen, õ.
- Ahaaa - kelt fel és lassan felegyenesedtek sétált odébb. - Köszönöm, Chunji!
- Nem én volt, hanem L.Joe! - kuncogott Chunji, akinek Niel ütögette meg a vállát:
- Jobban kifejezem magam!... Köszönöm Chunji, hogy hyungból egyre jobb embert faragsz!
- Na rohadjá meg! - rugta fenékbe L.Joe a pimaszkodót.
- Ne verekedjetek. Inkább menjünk felkészülni!! - mondta Ricky és ChangJoval már eredtek is a dolgukra.
- Chunji - szólt L.Joe, ahogy mentek mindannyian az öltözőkbe. - Ha megint felpróbálod azt a szoknyás rucit, mutasd meg!
- A színpadon úgy is látni fogsz! - nevetett pirultan.
- De csak hátulról...
- ByungHun igényes - kacagott fel Niel. - Neked kéne beöltözni...
- Férfinak is kell lennie valakinek - nézett hátra. - CAPé és az enyém ez a szerep - pacsizott le a leaderrel. - Amúgy is túl szőrös a lábam, a szoknyát hanyagolom.
- Hja..... Biztos...
- Tényleg szőrös a lába! - szállt be a beszélgetésbe Chunji.
- Szálljatok le L.Joe lábáról... - ásított CAP a közeledő noonakra mutatva
- Rá se másztam! - tiltakozott Niel.
Mindenkit készülődni vittek és a következő pillanatban már a színpadon mosolyoghattak. Követték a színfal mögött elhangzó utasításokat és a legjobb énjüket mutatták.
AZ ANGEL CLASS KONCERT NAGY SIKERREL ZÁRULT LE!

- Kinek a telefonjáról rendeljük a pizzát!??? - kiáltott Chunji a nagy teremnyi alkalmazottnak. Nagy sürgés-forgás vette kezdetét és felhőtlen jó kedv.
- Te tiszta dilis voltál, ChangJo! - nevetett Ricky, ahogy visszagondolt a közös fellépésükre.
- Rendelj inkább pizzát!
- Oké-oké - vette elõ a mobilját és a hangzavartól kivûlre vonult. - Niel, mit keresel? - vette észre hyungját a ruhatárnál.
- Átakarok öltözni, de nincs kedvem semmihez, ami itt van! - nyafogott. - Haza kéne rohannom!
- Ne hülyéskedj már, inkább bulizz!
- Deee.... - nézett végig magán és a parti felé haladt. Látta, hogy L.Joe CAPpel beszélgetett, így õ is csatlakozott. Végig nézett rajtuk; a kisebbiken kék pulóver és a leaderen meg egy komplett fekete bõr dzseki volt. - Nincs meleged, CAP??
- Nem veszem le. Alatta csak trikó van...
- Haza kéne menni átöltözni!
- Fiúk! Mindjárt jön a pizza! - rohant hozzájuk Ricky.
- Minek pizza? Annyi minden más van itt - mondta CAP. - Ez nem a dorm, hogy nincsen semmi!
- Szent ég!!! - kapta szájához kezét Ricky. - A dorm címére rendeltem!... Gyorsan visszahívom őket! - vette elő megint a telefonját, de Niel lefogta kezét:
- Hagyd. Én szívesen elmegyek a dormba, majd ide vissza!
- Komoly? - nézett L.Joe.
- Átakarok öltözni.
- Én is mehetek? - kérdezte CAP Nieltõl.
- Velem? - mosolygott Niel, mire a leader is jókedvűen bólintott.
- Menjetek, de siessetek! - mondta L.Joe, mire Niel a lépcsőház felé futott CAPet dzsekijének ujjánál fogva maga után vonszolta át a tömegen. Leéreve, sietve hívott egy taxit. A leader nem értette a nagy rohanást, de nem is nagyon foglalkoztatta.
- Jól dolgoztunk ma! - lehelt bele a levegőbe Niel, hogy látszódjon az a hidegbe.
- Mindig jók vagytok - mosolygott CAP.
- Vagyunk?... Te is! - javította. - Ne leadereskedj. Nem vagy te olyan jó leader, hiszen a csapatban csak velem törődsz. Nem így van? - lépett közelebb Niel.
- Minek mondanom, ha tudod?... - nézett párja szemeibe, zsebre tett kezekkel. Niel még közelebb lépet és hümmögni kezdett, mire CAP megpaskolta a fejét: - Fordulj meg... Itt a taxi!
Azzal sebesen eljutottak a dormba. Niel, szokása szerint berúgta az ajtót és CAP szobájába beszaladva ledobta magáról a felsõt.
- Oppssz rossz szoba!! - jött ki és sietett a sajátjába.
- Úgy látszik, sose fogsz változni - rázta fejét CAP.
- Alap, hogy a te szobánkba megyek, van kifogásod?? - kiabált ki öltözködés közbe.
- Neeem, nincsen! De a pizzafutár még nincs itt!...
- Pedig dugó nélküli forgalom.
- Ki tudja, merről jön?
- AAISH!
- Mi bajod?...
- Nem tudom, mit vegyek fel!!!
- Ne röhögtess ilyenekkel, kérlek... Csomó ruhád van és az enyéimet is hordhatód, tudod...
A kaputelefon megszólalt, csengetett, ameddig CAP fel nem vette. A pizzafutár megérkezett. S ezt Niel is hallotta, így kirúgta szobájának ajtaját és a bejárat felé rohant.
- Állj! Fél meztelenül mész!? - ment hozzá CAP és levette fekete dzsekiét. Niel arca igazán elmosolyodott és gyermetegen kinyújtotta előre két karját. - Én adjam rád?... - szófelelet helyett bólintottak neki, így elölről, fordítva húzta rá a dzsekit, aminek a cipzárja ezáltal Niel hátán volt. Úgy szaladt le az énekes, átvenni a rendelést. Közben a leader a telefonjával foglalta el magát és rajta maradt trikóját igazgatta.

- Tök finom illata van! - jött vissza két nagy dobozzal. Niel a konyha előtt lévő asztal felé haladt, mikor látta a tükörből, hogy párja lefotózza őt. - Mit művelsz?... - Ez lesz az új divat! - válaszolt.
- A kifordított dzseki? - kacagott fel és letette a pizzás dobozokat. - Aranyos vagyok benne? - fordult CAP felé, aki eltette mobilját és felé közeledett.
- Nem tudom... Ha kívánlak benne, akkor az?
- Az - dőlt az asztalnak Niel és hagyta, hogy CAP magához ölelhesse õt. Felszisszent, ahogy megérezte a cirógató, hideg érintéseket a hátán. Lassan átkarolta szerelme nyakát és behunyt szemekkel csókra nyitotta ajkait. Épp, hogy egymáshoz értek szájaik, Niel elhúzta fejét és felemelte, mire CAP a nyakába borulva forró leheletekkel lepte be azt, miközben egyre jobban simult hozzá.
.
.
.
- Ricky, rendelj! Van egy olyan érzésem, hogy ezek ketten nem fognak visszajönni!...
- Igen is, ByungHun hyung!
.
.
.
A leader megragadta a dzsekit, hogy lecsúsztassa szerelméről.
- Pedig meleg volt... - sóhajtotta az énekes és tenyereivel CAPet a hátánál még jobban magához húzta, úgy csókolta meg az idősebbet másodszorra is, sokkal hosszabban.
CAP átérezte párja vágyait és a mélyítve a szájak érintkezését, ahogy beletúrt szerelme hajába. Niel izzani és kapkodni kezdett. Legapróbb, éles kis nyögéseit már elővette, hogy azzal fokozza CAP élvezetét. Hisz ami őt illeti; már a taxi várás közben is belekezdett volna egy ilyen ölelkezésbe.
Ahogy elengedték egymás ajkait, Niel ismét hümmögni kezdett. A leader nem értette ennek a jelentését, még ha érdekelte is, nem kérdezett rá, el volt foglalva. Dörzsölődni kezdett Niel alul lévő szervéhez, mire a fiú abba hagyta az értelmetlen búgást és szorosan áttette egyik lábát párjáén, ezzel is jobban érezte férfiasságával az enyhe lökéseket. Ajkaiba harapott és leszeget fejjel kezdett aggódni, hogy nem lesz visszaút, el kell élveznie.
- Szeretlek... - nyomta arcát CAP nyakába és összeszorított fogakkal élvezte tovább, hogy egyre hevesebben dörzsölődnek egymáshoz ruhán keresztül. A leader bátorkodva finoman belemarkolt párja hátsójába. - Nem bírom! - nyögött fel CAP füle mellett. - Sajnálom... - halkult le és a másik trikójába kapaszkodott erősen.
- Már ennyitől elveszíted a fejed? - suttogta CAP és Niel homlokára nyomta ajkait, miközben megfogták egymás kezét.
- Szeretném! Különben megdöglök! - nyafogott.
- Szeretnéd, de tudod, hogy vissza kell menni a többiekhez...
- A többiek... - enyhített a trikó szorításán. - Van annyi eszük, hogy rendelnek újat, ha akarnak! - emelte fel fejét és kihúzta magát. - Minket meg ne várjanak, ennyi! - szorította meg szerelme kezét és a szobájuk felé sietett, maga után húzva az idősebbet.
- Niel, várj - nevetett halkan CAP, nem tudta feldolgozni, hogy Niel ennyire akarja.
- Te vissza tudod magad tartani??
- Vissza...
- Hooogy? - nyafogott és másik kezével kinyitotta a szobaajtót.
- Niel... - nézett mélyen a fiú szemeibe, amik hihetetlen akarat erőt tükröztek. - Így... - vett mély levegôt. - Tényleg sehogy.


~Bocsánat, hogy összedobtam. ~Oneshot jelleg. A kép miatt kellett írni >o< Kárós N.A.P sugárzás ért minket, kedves testvéreim >3<
Elsősorban: Adelusz kölyök ajándékba ez ^^ haha

A Teen Top kisbuszban :)

Öröm hír!!! :33

Emlékeztek, hogy CAP szülinapján, hogy ültek át a kocsiban?

CAP, Ricky és L.Joe helycserés támadást hajtott végre. S ezt kezdetben azért, hogy CAP legyen középpontban, mert szülinapos. Így nem gondolta senki, hogy így marad :)
S mint egy monda mese:
Jöttek a "N.A.Pisták" s e-kép szóltak: - MILYEN JÓ LENNE, HA MINDIG NIEL MELLETT ÜLNE!
S lõ istenûnk (HongKi xD) csodát ád:
CAP most Niel mellé került (középre) <- Mindent fogunk látni, mindent *^*
L.Joe láthatja Chunjit, akárhányszor, csak kicsit bal oldalra bólint :)
S Ricky előrébb került :3 (ChangRick fanoknak: közelebb került ChangJohoz)

Nyúljunk kicsit régebbiekre (ha már a bejegyzés címe a Teen Top kisbusz) Tudjátok meg ti is, hogy miképp üldögéltek:
(Plusz pszichológuskodjunk XDD Mindjárt hívok egyet :'D)


Debütt:
Hátul-> CAP, Ricky, Chunji. Elôl-> L.Joe, ChangJo, Niel.

Egy, két héttel késôbb: Nem volt nekik kényelmes, vagy miért cserélték teljesen át? XDD ChangJonak legalább jó volt.

Hátul-> Chunji, L.Joe, CAP. Elôl-> Niel, ChangJo, Ricky.

Transform azaz Supa Luv idô:
Hátul-> Niel, Chunji, L.Joe. Elôl-> Ricky, ChangJo, CAP.

Roman, aRtisT és It's idô: S miután Chunji minden helyett kipróbált hátul XD Elôre kerül; Nem ül L.Joe mellett :'(
Hátul-> Ricky, L.Joe, Niel. Elôl-> CAP, ChangJo, Chunji.

Be Ma Girl Summer Special idô: CAP ismét hátra került.
Hátul-> Niel, Ricky, CAP. Elôl-> Chunji, ChangJo, L.Joe.

No.1 album idô: Már leszögezve, hogy L.Joe elôl szeret ülni.
Hátul-> Chunji, Ricky, CAP. Elôl-> Niel, ChangJo, L.Joe.

Utána: Ricky sokáig megtartja a középsô helyett :3
Hátul-> Niel, Ricky, Chunji. Elôl-> CAP és L.Joe Anyósülésen-> ChangJo.

MOST: Mint láthatjuk; CAP először került Niel mellé! <3
Hátul-> Niel, CAP, Chunji Elôl-> L.Joe és Ricky. Anyósülésen-> ChangJo.

És most nézd át te is! xD
...
...
CHANGJO ULTRA KONZERVATÍV!!!!

Ez egy fanart, ChangJo twitter képérôl :3 Tôk jó lett szerintem, gondoltam megosztom ^^

26 *Kellesz* {Teen Top}

Chunji párjának telefon csörgésére ébredt. Nyúlt érte félálomban, de L.Joet is felzavarta álmából a hang, így õ hallgattatta el, hogy fogadta a hívást.
- Hallo! Ki az? - ült fel álmosan fejét vakarva. Chunji is utána, hogy magához ölelje a rappert és tovább pihenjen rajta, a hevült hõmérsékletû, meztelen vállain. - Chanyeol hyung? Miért hívsz ilyen korán?... - ásított fel, miközben szerelmére nehezült test súlyával. - Igen, jól tudod. Ma nincs programunk... - Chunji furcsállni kezdte egyre jobban ezt a beszélgetést. Szorosabban magához ölelte a kis rappert, miközben magában rágódni kezdett, hogy Chanyeol hyung túl közel akar kerülni párjához, bár nem akar már azonnal a legrosszabbra gondolni, de reflex szerűen ugranak be ezek számára. Talán, mert tagadhatatlanul szerelmes... - Nem tudom még, hyung. Tudod, most keltem. Nem fog az agyam. Össze adni se tudok két egyjegyű számot, szóval... - a vonal másik felén nevetés hallatszott. - Hívj vissza majd, ha rendesen el akarod mondani, jó? Páá, hyung! - köszönt el L.Joe és az ágy szélére dobta telefonját.
- Mit akar elmondani?
- Egyszerûen dadogott. Majd visszahív...
- Ô is most kelhetett akkor - simított végig Chunji szerelme orcáin, majd magához fordította, hogy közelebb tudjon hajolni ajkaihoz. - Számolni nem tudsz kora reggel, de csókolózni igen? - hunyta be szemeit az énekes, hogy átérezze azt a forróságot, mit szájával kifogástalanul élvez.
- I-Igen, fõleg, ha te kezdeményezel - suttogta két csók között a kis rapper.


- Minek is jöttél velem, Jiho?... - nézett szúrósan Niel, mikor Zico vele együtt tartott abba a boltba, ahol a sapka várta a nyertest.
- Hogy gratuláljak még egyszer.... Meg hadd lássam azt a limitált darabot!
- Te nem vagy komplett!!! - mondta Niel!
- Te nem érted! Neked nem is való az ilyen darabok, nem értékeled!
- Ajándék lesz!
- He? - állt meg Zico, mire Niel kezeivel befogta nagy száját. - Miért nem ezzel kezdted? Hogy nem magadnak veszed? - kérdezte, de az énekes nem kívánt válaszolni és újra sétára kezdtek. - Ajándék, huh?... Sejtem, hogy kinek - döntötte oldalra fejét, majd Niel felé fordult félig, így észrevette, hogy már pírbe öltözködik a másik arca. - Ahh... Ha veled van, akkor miért töltött annyi idõt Kyunggal?... - nézett maga elé Zico. Erre a mondatra Niel állt meg és levegõt kapkodva az idõsebbikre emelte fel fejét:
- M-M-M-Mibõl v-v-vagy....
- Mibõl vagy hogy jöttem rá, hogy MinSoonak lesz és te vele együtt vagy? - Niel megrémült a jól összetett kérdésre. Félni kezdet Zicotól. - Ne aggódj! Csak megérzés volt. Egy kicsit sem látszik rajtad, ha rá gondolsz, áhhh dehogy.
- Szóval látszik? A francba!!! - takarta el az arcát.
- Most miért viselkedsz így??? - rúgta fenékbe Nielt. - Tõlem te ne félj. Kicsit sem vagyok ártalmas. Csak... Ráakartam kérdezni eredetileg, hogy nem tudod-e, hogy CAP miért lógott Kyungon, vagy fordítva? Ez érdekelt, ezért jöttem veled. De ha már ilyen jól elbeszélgetünk, üljünk be egy kávéra! - mosolygott Zico. A történet hallatán, Niel mélységesen lehiggadt, de még sem kívánt a Block-B leaderrel letanyázni valahol.
- Kösz, van jobb szórakozásom - mondta Niel, majd gyorsabb tempóra váltott elköszönve Jihotól. Kifizette a limitált darabot, majd egy jó másfél óra volt számára haza jutni, a déli forgalom miatt.
Mikor megérkezett, Rickyék érthetetlenül néztek rá.
- Te nem CAPpel vagy?
- Nem...
- A-Akkor gyere te is! Válasszunk már!
Niel beljebb lépve észrevette, hogy pár cég alkalmazott is jelen van. A tagok meg egy nagy újságot lapozgattak.
- Ohh hát a torta! - csapott tenyerébe Niel. Mivel mindannyian suttogtak, így õ is felvette ezt a hangszintet. - Mennyi választék - guggolt le õ is.
- Nem tudom, ti, hogy gondoljátok, de szerintem CAP Niel ajkainak örülne a legjobban - dőlt hátra L.Joe, mire a szóba került énekes fújtatott rá egyet és nem sok kellett hozzá, hogy belé rúgjon egy óriásit, csak épp ChangJo mellett guggolt, a maknaét meg nehéz lenne csak úgy átugrania.
- Legyen piros és ajak rajta? - nézett maga elé Chunji esze fogaskerekeit járatva.
- Mint ami hyung hátán lévõ tetoválás! - pattant fel Ricky. - Sok marcipán~
- Rolling Stones ajak! - szólt ChangJo.
- Niel ajak! - intett kacagva L.Joe, mire Niel ismét fel-ingerülten átnyúlt a maknae elõtt és megcibálta a kis rapper elõl lévõ hajtincseit.
- Te vadállat!!! - kiáltott L.Joe és a mellette ülõ Chunjihoz bújt, védelemért.
- Hé! Pszt! Álljatok le! ByungHun ne cukkold Niel hyungot! - tett rendet úgy-ahogy ChangJo.
L.Joe reggel rosszul tudta, hogy ma nincs programuk, hiszen most kapják meg a holnapi programot. Fansing és video készítés. Ennek a felkészülése rémesen lassú volt és sok idõt vett el. Ez azért van, mert a Class album idején dolgozó alkalmazottak, most kiérdemelt pihenésen vannak, azaz nem munkálkodnak. Tehát kevesen vannak jelenleg a cégnél.
Estére tudtak mindent befejezni. De egy kicsit sem voltak fáradtak a tagok.
- Minden oké, CAP hyung? Mintha el lennél kenődve... - nézet Ricky a leaderre, aki ledobta magát az étkezõ asztalhoz a konyhában.
- Uhhh... - gyûrte arcát, mintha nagy fájdalmakkal küszködne. - Enni akarok!
- Hohó! Akkor majd én... - lépet a konyhába Niel, de Ricky hirtelen elé állt:
- Nem! Soha!
- "Hülye vagy, ne főzz" - eszmélt fel CAP és egy pillanat erejéig felállt, hogy magához húzza az énekest és úgy üljön vissza, ölébe a másikkal. - Nem emlékszel?... - döntötte a fiúra fejét.
Niel búsan bólintott, hogy megértette és beletörődött, ahogy abba is, hogy most egy darabig nem fogja elengedni a leader. Ezt látta Ricky is, így bátorkodott feltenni a kérdést:
- Z-Zavar, hogy itt vagyok?
- Huh? Dehogy! - nézett CAP a maknaera. - Ha a közelemben vagy Ricky, akkor mindig olyan jó a közérzetem - motyogta, mire Ricky orcái pirosodni kezdtek a meghatottságtól.
- Én is nagyon szeretek veled lenni, hyung!!! - dörzsölte meg a szemeit, mikbõl hirtelen öröm könnyek próbáltak utat törni. - Boldog vagyok, hogy ilyen hyungom és hyungjaim vannak!
- Ebbe bele tartoztam én is - mosolygott Niel Rickyre.
- Persze Niel hyung! Te is nagyon fontos vagy!!! - bólogatott a maknae.
- Niel... Ricky sós könnyei kifogják marni a fúgát a padló csempéi közül... - dőlt a leader csukott szemekkel szerelme tarkójához.
- Boldog szülinapot elõre is MinSoo hyung! Azt hiszem én megyek aludni - jelentette ki Ricky és elhagyta a konyhát mosolygó arcát dörzsölve.
- Én meg azt hittem, hogy... fog nekem valami kaját csinálni.
- Ha elengedsz, csinálok szendvicseket! Azt lehet, nem?
- Szeretnéd, hogy elengedjelek?...
- I-Igaz - pirult el Niel. - Nem szeretném... - suttogta orra alatt, majd lehunyta ô is szemeit. - Ehhhh... - döntötte el a fejét. - Olyan beszélhetnékem van.
- Az jó, és mirõl?
- Mi legyen a téma? - mosolygott ragyogó kisugárzással Niel.
- Az, hogy holnap legyél mindig mellettem, mert meg fogok bolondulni.
- Miért fogsz megbolondulni?...
- Nem szeretem, egyszerûen nem szeretem, mikor szülinapom van. A fansingen is én vagyok akkor a központ. Nem akarom. Legyen olyan nap, mint a többi. Azt szeretném... Ezért legyél mellettem...
- Melletted leszek.
- S te se törődj ezzel a szülinap dologgal - mondta utólag, mire Niel elgondolkodót. Hát lehet, hogy ezt már nem fogja betartani... Hísz még is csak... Felejthetetlen napot szeretne. Ha párjának meg nem kell, akkor önmaga miatt teszi.
Önmaga miatt...
...
Önmaga miatt kelt fel pár óra elteltével, miután elaludtak. Érezte Niel, hogy párja elengedte karjaiból és a másik oldalra fordult. Szokatlan - állapította meg az énekes, mikor feltámaszkodott - CAP nem szokta õt csak úgy elengedni.
Nyújtózkodott egyet felülve, majd telefonja kijelzõén lévõ órára nézett.
- Vajon fáradt? - fordult vissza a leader felé, aki jelenleg háttal feküdt neki. Niel nem érezte magát fáradtnak. Most, kivételesen nem. Nézte szerelmét, ahogy a takaró csak derekáig van felhúzva, kékes trikója leszedni való volt szemeiben. Ô rajta példa gyanánt, nem is virított felsőrész. L.Joen sem szokott, ezért õ is követte ebben.
Török ülésbe ült és eszébe jutott, hogy mit mondott CAP a konyhában: "Te se törõdj...".
- Hülyeség! - rázta meg a fejét Niel. Pár percig nézett még maga elé,majd nagy levegõt vett. Feltérdelt és megbökte ujjával CAP vállát. - MinSoo... - szólította meg szerelmét. A leader szemhéjai rebegni kezdtek. Ezek szerint, nem aludt olyan mélyen, vagyis nem fáradt! Niel közelebb húzódott hozzá, füléhez hajolt és leghalkabb hangjával suttogta: - Miért engedtél el?
- Azt tettem volna? - fordult hanyatt, mire Niel egybõl föléje hajolt. - Mennyi az....? - CAP megszerette volna tudni az idõt, de helyette azt sikerült megállapítania, hogy Niel igazán hevült állapotában van, mert azonnal csókolózásba kezdett, meg sem várva, hogy a leader felébredjen vagy az órát megkérdezze.
Niel párja ajkaira tapasztotta csókjait, majd idõvel MinSoo is hasonló indulatokkal töltődött fel. Aktivitását jelezve, a nyelvének utat tört, ameddig a másik azonos szervét meg nem érezte és összekulcsolta vele. CAP lassan maga alá fordította, majd egy hosszú lélegzetet vett mindkettőjük, míg a rapper felül elhelyezkedett, és párja szemeibe nézve, megkérdezte:
- Mire volt ez jó?...
- Egyértelmû!... Különben is....
- Különben is?
- Boldog születés napot! Két órával elmúlt már a kezdete - mutatta ujjaival a számot.
- Ne röhögtess. Ezért ébresztettél fel??
- Neem - hazudott, de jól, hogy ne látszón rajta. - Felkeltem, mert túlságosan is.... Kellesz -  csukta be szemeit. Végül is, nem hazudott. CAP elengedte õt alvás közben, így visszavágyik a karjaiba. S ha már felébresztette szerelmét, miért nem kaphatna többet egy összebújáson kivûl? - Vedd le - rángatta meg szerelme trikóját.
- Vegyem le? - kérdezett vissza MinSoo, hiszen még az elõzõ szokatlanul gyönyörködtető mondat zúgott fejében. Végül lehúzta magáról és Niel elégedett pillantást vetett. - Remélem, nem kell más... - engedte le magát CAP és az énekes kulcscsontjára hajtotta le a fejét, elfeküdve.
- Mi a...? Te komolyan aludni akarsz?? - háborodott fel Niel.
- Ne kiabálj velem... - mondta nyöszörögve, kérlõen a leader, mire Niel lelökte magáról és ajkait ismét a másikéhoz nyomta. Folyamatos tempóval egyre mélyítette a csókot.
- Ne légy ilyen - kapkodta a szavakat Niel, mire a leader hirtelen magához ölelte, így leállt.
- Ha a kocsiba fogok aludni a mellettem ülő Joen, az meg a te szemedet zavarja...
- MinSoo... - Niel hangján érződött, hogy nem érdekli, hogy mi fog történni, most csak a jelen számított számára.
- Felőlem - fújta ki magát CAP és újult erõvel teperte le az énekest szokásos, vad csókjával. Lesimított hátul, hogy vakon is tudja, hol van az a ruhadarab, amit le kéne venni. Érintéseire hagyatkozott, hiszen az énekes folyamatosan ölelte magához, így nem igazán látott semmit, a barna tincsek és a selymes vállon kivûl. De még is sikerült a nadrág lejjebb csúsztatása! Niel lassított tempóján és hátrébb dőlt, hogy hagyja a leadert cselekedeteivel. De mire ruhátlanná vált, újra CAP nyakába akaszkodott a forró csókjaiért. Jelre tudta, hogy feljebb kell emelnie derekát, amit végre is hajtott, de a szokásos szintétől kicsivel feljebb helyezkedett el.
- Ha így tudod is magadat tartani, rendben van - szólt CAP nevetés szerû hanggal. Neki így kényelmesebb lenne, de.... - Inkább menj lejjebb - utasította, hiszen fontos szempontnak tartotta, hogy Niel szintén korrektnek érezze a helyzetet. Az énekes szófogadóan süllyedt a megszokott szintre, majd megérezte, hogy MinSoo, ujjaival belé hatolt. Tíz eget rengető nyögés sem kellett, hogy CAP a már oly sikamlós helyre nemi szervével közeledjen, éreztesse a fiúval a szobányi méretû hevültségét. Míg Niel ugyan ezt a nagyságot hangjával töltötte be. Csitítani kezdték egymást, bár a leadernek nem volt erre szüksége. Csak elkezdett mozogni, hogy ahhoz, a már jól ismert ponthoz érjen és kedve szerint meglökje, ahányszor lehetséges.
Egyre csak elvesztették a fejûket, gondolataik egybe folytak. Hagyták egymást lendülettel és szabad akarattal cselekedni. Nem képzeltek bele a végbe, nem feltételezték, hogy nap felkéltig letudnak higgadni (bár a N.A.P már ébren volt.)

Boldogat CAP bátyó!!!
Reméljük a való életbe is arra gondolsz, hogy egyszer tiéd legyen Niel oppa :3 XD X3