53 BTS: M pont M a M?

Valahol volt, valahol máshol, és nem az ágyban. Sem párja karjai közt, sem rajta, még csupán mellette sem. Napjaiban megalkotott szokását nem hanyagolta, megint csak eltûnt szerelme ébredésének a perce elôtt.
Valahol a dormba volt, messzebb a szobától, a szerelmi fészektôl, pár íves fal elválasztotta ôt Jimintôl.
- Oh... Jó reggelt - hangzott egy köszönés visszafogottan, és a belôle áradt csodálkozó hangszín végig húzódott a konyha térségében egészen Jin hercegnôig.
- Hoseok, jó reggelt! Segítenél, kérlek? - nézett szemeibe mosolyogva. - Tartanál engem egy kicsit, amíg leveszem a teát onnan fentrôl? - mutatott a legfelső konyha szekrényre, mire Hoseok a távolság fölmérése után határozottan rábólintott a kérésre.
SeokJin már tette is fel a térdét a konyha pultra, és várta társa segéd kezeit, de a háta mögött mintha bekapcsolták volna a fagyasztót. Hoseok lefagyott. Ahogy a Hercegnô a nevén szólította, még inkább kôvé dermedt;
- H-Hol fogja-- t-tartsalak meg? - hadarta el mély levegôvel a kitört kérdést, és szín szökött az arcára az előtte szemet szúró, takaratlan lábak látványától. A rapper fejében száguldozott a gondolat, hogy Jin térdéig lenglô köntöse alatt nincs egy ruhadarab sem.
- Csak tarts, ahol tudsz - hangzott a válasz, mire a szerencsétlenül álldogáló gyomrába kis csomó gabalyodott, és szorosan meghúzódott, ahogy a testhez tartozó kezek fehér tenyerei SeokJin combjára simultak. "Csak tartom, ahol tudom." - Ne engedj el!
Az utasításra ujjai megremegtek, majd feljebb csúsztak a Hercegnô bőrén, amiért ott jobban tudta biztosítani a segítségét.
Le kellett volna néznie, eltölteni az időt a padló legvilágosabb pontjának a keresésével, ahelyett hogy szüntelenül legeltette a szemeit. Ami ebbôl származott az csak tüzelôfa a benne zavartan tomboló melegségre. Kellemetlen volt számára, hogy egy hozzá nem tartozó selymes bőr érintésében részesülhet. A csontjaiban is tisztában volt vele, hogy a Hercegnô nem tartozhat az ô birtokába.
- Nem is fontos - suttogta, és homlokát az előtte egyenesen tartott gerincre hajtotta, a csípő vonalában. A testét elöntött előbbi reakciók rohamosan lecsökkentek, ahogy másvalakire kezdett gondolni.
- Olyasmi folyik itt, ami féltékenyé tehet?
Hoseok azonnal felemelte fejét Jimin hangjára. Sebesen a bejáratra szegezte a szemeit, aztán vissza saját kezeire. Arcára rámászott a félelem, míg magában, jó belül egy nőies sikítást eleresztett; Jimin félre fogja érteni a helyzetét...
- JungKooknak csinálok gyógyteát.
- Tudtam! - biggyesztette ki ajkait Jimin a Hercegnôre nézve.
- Te is kérsz?
- Hát remélem, én kérés nélkül is kapok - hangsúlyozta, és elszántan lépkedett kettőjük felé.
"Fussunk, vagy ne fussunk?" ez volt a kérdés, de Hoseok nem engedhette el Jint.
- Lépj hátra, kérlek - szólt Hercegnô a segédének, és teával a kezében készült leérkezni a földre.
- Húzz el, "kérlek"! - vicsorított Jimin szinte csak félmásodperc késéssel, és Hoseokot maga mögé lökte, csak hogy helyet kapjon. Két karját felemelte, és Hercegnô derekánál összezárta. Ô emelte a padlóra szerelmét, aki meglepődött a fiú reggeli energia szintjétől;
- Jimin... - fordult meg párja izmos karjai közt bezárva.
- Szép jó reggelt, Hercegnô - suttogták fülébe azok az ajkak, amik további várakozás nélkül kaparinthatták meg a kijárt, ízletes csókot.
Míg ôk gyengéd ölelkezésbe kezdtek, Hoseok mosollyal az arcán ment ébresztőset játszani az ô saját szerelmi hálójába.


Suga POV

Úgy, ami most jelenleg érdekelt, az a nagy semmi.
- A semmi az semmi.
- Suga hyung...
- Kuss! Te is semmi vagy - túrtam JungKook hajába a kezem. A mellkasomon a feje feketén beszerzett VIP jeggyel örülhetett, miközben én a kanapén feküdtem hanyatt.
Mondta, mikor felbukkant, hogy a gyógyteáját várja, és addig rajtam(?) marad... Csak úgy rám mászott. Az óvatlan mozdulatai pedig igazán súlyossá teszik ôt a számomra. Nehezen bírom...
- Suga hyung, lefoglalt a maknae? - jött Jimin a látókörbe a Hercegnôjével együtt egészen oda, elénk.
Ma először fogott el valami iránt az érdekeltség;
- Mondcsak, Jin hyung, a köntös alatt van rajtad ruha?
- V-Van... - nézett rám furcsa szemekkel, amiért ilyet mertem kérdezni.
- E-Ez zaklatás volt!
- Mi? Csak azt akartam kérdezni, hogy kész-e JungKook teája - védtem magam. Igazából az is jutott először eszembe, csakhát egy zsánerem teste jobban érdekel, mint egy rajtam fekvô kölyök gyógyszere.
- A tea az mindjárt kész. JungKook, szedd össze magad egy cseppet.
- Most jól fekszem.
- Ô jól fekszik, igen...
- Feküdni és ülni a kanapén lehet, de szegénnyel helyettesíteni az ágyat, mikor belőletek árad a szeretettel nem egyenlő hogyismondjam - jelent meg RapMon, mire jobbnak tartottam feljebb kúszni, azaz kikúszni JungKook alól. - Rátok jön, vagy inkább csak az egyikôtökre, hogy kihasználja a másikat, azt' nektek mindegy, hol. Belekeveritek az én kanapémat is!
- Te most kötekedsz? - szólt Jimin egyhangúan.
- Nem, inkább aggódom.
- Nem, kötekedsz.
- Jó, nőknél lehet, ugyan az a kettő, de férfiaknál nem.
- És a melegeknél? - kérdezte JungKook, de szerintem csak én hallottam a pusmogását. A többiek inkább J-Hopera figyeltek, ahogy Vvel kézen fogva bejöttek a társaságba. JungKook is rájuk nézett, mire végül feltámaszkodott rólam. Legyengülten, görbe háttal ült le a felhúzott lábaim helyére. - Ahhhm kérdezhetek valamit? - tett fel még egy kérdőjeles mondatot, ahogy előszedte a hangosabb hangját. Végig nézett mindannyiunkon álmos szemeivel, és mi vissza rá. Figyeltünk, így mondhatta. - Miért hívják a melegeket melegeknek?

Miért pont melegek a melegek?...
- Hát... Biztos meg van rá az oka...
- Azt mondod? - mosolyogtam RapMonra. Úgy látszik azonnyomban gondolkodni kezdett rajta. Pont ô. Poén!
- Lehetséges, hogy azért mert zavarba tudnak esni egy férfi partyn...
- Mi?... - kérdezte JungKook és Jimin szinkronban. Úgy látszik többeket érdekel ez a haszontalan kérdés...
- Arra gondolok, hogy ha egy hetero pasas elhívja a homoszexuálist egy buliba, akkor a meghívott fiú automatikusan randinak tekinti. Randi, értitek, ahol együtt lehet vele. Így a buli közben csak arra tud gondolni, hogy "Atyaég, közelebb kerültem hozzá!" - változtatta át a hangját. - Oszt' kiüt rajta a szín, pia nélkül.
- Mi ez a hülyeség? - nevetettem ki Jiminnel együtt.
- Miért? Az arca meleg lesz, és az azt jelenti egy heteró pasinak, mint egy meggyújtott tűzhely "Forró, ne érj hozzá, meg amúgy se."
- Te most a tűzhelyt bántod!?
- Nem, Jin hyung, csak magyarázok. Hát mi más lehet az oka?
- Szerintem a szex miatt van az elnevezés - válaszolta alacsony tagunk, kedvet kapva a gondolkozáshoz. - Ôk jobban tudják érzik a forróságot, mint a hetero párok.
Erre a válaszra JungKook hosszasan hümmögni kezdett, látszott, nem fogta fel, így kíváncsi hangsúllyal rá is kérdezett;
- Bôvebben?
- Amm Egyszerû! - Jimin úgy látszik jobban ki szeretné teríteni neki az tizennyolcas karikát... - Ha valami fáj, azaz ha valahol fájdalmat érzel, ott meleget is. S tudod, mikor például én SeokJinbe--
- Jimin, kapcsold ki magad!
- I-Igen is - mosolyodott el a száját befogva.
Viszont JungKook az előbb hallott és félbeszakított mondat miatt látványosan kipirult. Ennek ellenére tovább kereste a választ, és J-Hope felé fordult.
- É-Én nem tudom - rázta meg lomhán a fejét, mire V állt elébe;
- Szerintem... Onnan eredhet, hogy egy meleg páros kapcsolata kicsivel másabb, melegebb... Mert... Hát, hogy mondják?
- Mit?
- Mikor valakik varázslatosan érzik magukat, mert együtt vannak, annak ellenére is, hogy nem lehetnének...
- Tiltott szerelmesek?
- Hôsszerelmesek?
- Boldogok melegek?
- Yonggi!
- Igen? - kérdezettem vissza. Mi bajuk a válaszommal? - Amúgy Jiminnél van a féligazság. Szerintem szexuális túlfûtöttség az ok.
- Ahhh Az van. Ne is mond...
- Jimin...
- Éheztetsz, Jin!
- Hogyhogy? - vigyorogtam. - Mikor feküdtetek le utoljára?
- Y-Yonggi!... - szólt rám Jin hyung, majd azonnal el is nézett.
- Ne hozd zavarba a Hercegnôt, Suga hyung. Mi vagy te? Paraszt?
- Még a paraszt is jobb, mint egy marha, nem? - vágtam vissza sikeresen, hisz elhallgatott, sôt mi több ledobta magát a földre fintorogva.
- Nekem is van már hercegi rangom - pusmogta maga elé meredve. - Csók herceg vagyok, igaz, Hercegnô?
- Tessék? Nem értetettelek - nézett le, mire Jimin átkarolta az egyik lábát, és úgy tett mintha éhesen beleharapna.
- Ülj az ölembe! - utasította, még is kérlelő hangsúllyal. Egybôl ki is szúrtam, miért kéri.
- Utánozni akarod J-Hopékat? - mutattam a magam elôtt lévô fiúkra a földön. J-Hope kinyújtott lábakkal ült, és azokon keresztbe feküdt V. Fel is könyökölt, ahogy rájuk mutattam;
- Csak nyomjuk le a parkettát, nehogy púpos legyen.
- Igen, igen, pontosan ezt akarom én is - bólogatott Jimin és már rángatta is lefele Jin hyungot.
- Dorm padló jótékonyságot rendeltünk el mára?... - kuncogott RapMon, és ô is törökülésbe ült Jin hyungékkal szembe. - De párosával vagytok - állapította meg.
- I-Igaz - nézett rajtunk végig Jin hyung, mire én is azt tettem, hogy megértsem a "párosával" dolgot. Ahm...Megértettem.
- Mire nem gondolsz!? - ugrottam fel a fotelből. - Én a maknaeval!? - nevettem, de valójában felháborodtam. Katapultáltam magam pontosan a leader mellé, meg is dorgálva azt az eszes fejét, ami pimaszkodott a tekintélyemmel.
- Várjá', hyung, hadd fotózzalak le! - kapta elô a telefonját és az orrom elé nyomta. - Pír van az arcodon - mosolygott szemtelenül, mire én is, ahogy gondolkozás nélkül rácsaptam az előttem lévő kezére. A többiek meg is riadtak erre;
- Uhhh! Eltört!?
- Nem, Suga hyung nem ütött meg annyira...
- De a telefon!
- Hja, hogy az!... - nézett a mobilja után, ami J-Hope elé esett... Illetve repült.

- Hoseok hyung! - szólalt meg JungKook még mindig rekedtes hangon lefelé nézve a pörgéséből végleg megállt telefonra. - Megmondtam! - örült ok nélkül(?), és zuhanva elhasalt a kanapén. - Rád mutatott Hyung! Neked kell válaszolni.
- M-Mi? Mire?
- Ha Tae hyung mondaná, hogy tegyed azt, amit csak szeretnél, akkor eltöltenél egy olyan éjjelt Jin hyunggal?
- Inkább az a kérdés, hogy működik-e a telóm! - nyúlt RapMon a tulajdonáért.
- JungKookkie, Hoseok mindig azt teheti, amit akar... - világosította fel V pusmogva, miközben J-Hope lefagyottan pislogott a maknaera.
- Nem neked, hanem Hoseok hyungnak kell válaszolni! - JungKook hisztis, akaratos hangja...
- Hja, hogy kérdez-feleleket játszol! - kuncogott Jimin összecsapva a tenyerét, mintha valamit megfejtett volna, de én nem értettem, mirôl beszél.
- Ohh azt tudom! Az a játékot, ahol forgatni kell valakire, igaz? - kérdezte RapMon.
- Akire rápörgetsz attól megkérdezhetsz valamit.
- Bármit? - kérdeztem rá az érdekesnek hangzó játékra.
- Úgy emlékszem igen... Vagy... Hmm...
- Ez elég gyilkos játék - mosolyodtam el.
- Van ennek szabálya, de ezer százalék, hogy most nem lesz olyan kedves az eszembe csak úgy bekopogjon - pusmogta, és homlokát Jin hyung vállára hajtotta. - Mindenesetre, akire a telefon töltős fele mutat, azt szívatjuk!
- Ugye, nekem nem kell játszanom? - kérdezte Jin hyung és már ment is volna, de Jimin lefogta.
Ezt már nevezem. Mindannyian egy ilyen játékban.Hadd legyek én a játékvezetô!
- Add, én kezdek! - mutattam a tenyerem RapMonnak a telefonért.
- Az én telóm, én kezdek - húzta ki magát a szemembe mosolyogva.
- Mennyi hülye dongsaengem van, chô! - fordítottam el a fejem sértôdôtten, miközben a mobil már pörgött.
- V! Te lettél a kiválasztott!
- Dejó - motyogta vissza a leadernek. - Most mit kell csinálnom?
- Nem érted a játékot?
- De! - tört ki nevetésbe, és pillanatok alatt már a görcs kerülgette. A parketát is ütögetni kezdte. Nem is púpos...
- Most meg mi bajod?
- Hé! - vált komollyá újra, de igen ijesztő hirtelenséggel. - Csak egyet kérdezhetsz!
- Mi-- Hja, leesett. Hjaj, TaeHyung!
- A kérdésed "Nem érted a játékot?" volt - mosolygott büszkén az eszére...
- Najó, játszunk rendesen! Kezdje a maknae!
JungKook csak bólintott, ahelyett, hogy átadta volna nekem a pörgetési lehetőséget...
A kanapén fekve lenyújtozkodott a mobilért. Nem is vette a kezébe, csak oldalt meglökte ujjaival, hogy pörögjön, méghozzá pont, hogy rám...
- Ohhh pont - pislogott fel megcsillant szemekkel. Mint egy nyereményt, úgy bámult engem. - Akkor... Mondom.
- Mond, mert a végén lefordulsz a fotelrôl!...
- Suga hyung, te nem vagy meleg... Nem vagy meleg, de te hogy érzed?
Ez! Súlyosan! Szépenszólva kómás!...
- Nem vagyok meleg - mondtam neki egyszerűen. Bazi egyszerűen! Meg se kell ismételnem, olyan tisztán mondtam.
- Jó, hogy hideg vagy.
- M-Mi a... - reagáltam a suttogására, de inkább meg se hallottam. Kétségtelenül lázas még. Nagyon. Meg van fertőzve a hülyeséggel. - Szal' Most ki jön? - tereltem a gondolatomat.
- Az jön, akire pörgettek - szólt Jimin elgondolkodottan bólogatva.
Mondanom se kell, hogy repestem a boldogságtól. Yes! Nálam van!
- Enyém! - kaptam markomba a telefont, ami eredetileg NamJooné. Mégis most úgy funkciónál, hogy sokkal jobban a kedvemre játszik, mint egy android mobil tíz megabyte-os telefonkártyával. Nálam van az irányítás. Ahhh ez a távirányító a tagokra haha.
Ha a maknaera visszapörgetek, nem kímélem, megkérdezem, miért ilyen meleg mániás! Ô akar lenni a fôszoknyás, vagy mi? Szemeimben csak egy röhejes fûszoknyát hord. Jó, kímélem magam a kép elképzelésétől. Más a lényeg, hiszen jó lenne intézkedni, robbantani egy nagyot Jimin és Jin hyung között. Legalább is csak azért, hogy a Hercegnônk szabadabb legyen. Azt hiszem, mind ezt szeretnénk, Jiminen kívül. Végtére is a Hercegnônk egyszer elpártolhat. S ha meg lehet majd környékezni, akkor--
- És én! - hallottam a gondolataimba férkőzni pont a töpszli hangját, mire elmosolyodtam. Úgy látszik rámutatott a telefon töltős része.
- Szóval--
- Kérdezd azt, hogy "Felelsz vagy mersz?"
- Hogy mi?
- Merek.
- Mi van?...
- Merek. Nem felelek kérdésre, hanem merek.
- Hogy mit csinál ez a kölyök? - fordultam érdeklődve a leaderhez.
- Azt mondja, megcsinál olyat, amire kéred.
- Szakíthat is Jin hyunggal? - nevettem, mert túl egyszerűnek hangzott. Jimin erre haragosan úgy tett, mintha hozzám vágná a mobilt. Erre persze RapMon kapott szívbajt, s nem én.
- Értelmes dolgot mondj, Suga hyung! - mondták a többiek, de nélkülük is tudtam.
Olyan kéne, ami Jin hyungnak nem tetszene, ha Jimin csinálná... Ami zavarba hozza. De nagyon...
- Csak nincs akkora fantáziád, hogy rendesen szívatni tudj - nyújtotta ki a nyelvét, de mindjárt ráharaphat. Azt hiszem kitaláltam, hogy mit merjen.