41 BTS: Mérgesség

V POV

Nem állt szándékomban megijeszteni Hoseokot. Nem tudtam, hogy leesik az ágyáról az ébredése után, mikor meglát engem.
- TaeTae! - tápászkodott fel a hátát simogatva, amire esett. Még mindig meglepődve nézett rám, ahogy az ágyában guggolok. - Mit keresel itt? Hány óra van?...
- B-Baj, hogy felébresztettelek?... - öleltem magamhoz Hoseok puha párnáját.
- Nem, nem baj - rázta a fejét és vissza mászott hozzám. - Csak én szoktalak téged ébreszteni, és nem fordítva - kuncogott és a szemembe logó frufrumat kezdte finoman elsöprögetni az ujjaival.
- Rosszat álmodtam - jelentettem ki.
- Ugye nem valami horrort... Vagy haláleset? - ijedt meg és megfogta a kezem.
- Azt álmodtam, hogy nagyon mérges lettél rám... Nem bírtam magammal, és a többieknek elárultam, hogy mi együtt vagyunk, és igazán szeretjük egymást... Erre te... Mérges lettél rám, még szóba se akartál állni velem.
- Hogyan?... - maradt tátva a szája és elszomorodott. - Én... Sose vesznék össze veled ilyesmiért.
- De álmomba nagyon-nagyon mérgesen néztél rám.
- Így? - kérdezte tőlem és pont úgy kezdett nézni. - Grrrrr - adta a hangot a dühös arca mellé, mire én hátra dőltem és belebújtam a kezemben lévő párnába;
- Ne csináld!...
- Hjaj, nem kell megrémülnöd - mászott fölém és ölelt át gyorsan.
- De te képes lennél megutálni engem...
- TaeHyung...
- Elég ha elárulom a többieknek a titkunkat és már megutáltattam magam veled.
- TaeHyung, figyelj rám! - vette el tőlem a párnát és arcomat két oldalt fogta. - Egyezzünk meg abban, hogyha egyikünk megutálja a másikat akkor szól, rendben?
Ez egy kicsit értelmetlen alku, de rá bólintottam.
- Akkor a következő kérdés az, hogy hány száz évig fogunk élni, mert én ugyan nem engedlek el, szeretni foglak.
- Szeretsz butaságokat beszélni, igaz?
- Te is - mosolygott rám, majd lassan közelebb hajolt, mire én automatikusan lehunytam szemeimet. Először az alsó ajkamon érintett meg, majd rendesen megcsókolt. Magamhoz öleltem, miközben ô még mindig két oldalt tartotta a fejem. - Milyen finom most a csókod - kezdett cirógatni, mire én jobban belevágtam a kezdeményezésekbe. - Szárazabbak az ajkaid...
- N-Ne engedj el! - tapasztottam szájainkat egymásra, mire megéreztem Hoseok fürkésző nyelvét. Azonnal összekulcsoltattam vele a sajátomat.

Hirtelen elvált tőlem és rendesen felemelkedett. A szemeit figyeltem, majd az ajkait, amiért félbehagyta a forró, nyelves csókunkat. Mintha térkép lennék, úgy nézegetett. Keresett valamit a tekintetemben. Vagy talán simán az arcomon van valami? Államnál megérintve feljebb emeltem a fejemet rá, de még mindig csak nézegetett.
- Jöhet a reggeli játék? - kérdezte szerény mosollyal az arcán, mire én azonnal rábólintottam.
Feltűrte a ruhám, és amíg egyik kezével lehúzta rólam a pizsamának használt pólót, addig a másikkal itt-ott tapintott végig a felsőtestemen. Lehajolt és a csók helyett a nyelvét a mellbimbóm kényeztetésére használta.
Mindig úgy gondoltam, hogy ért az ölelkezéshez meg a szexhez, de az én idegeim nem éppen a legmegfelelőbbek az ô profi kényeztetésének kibírásához.
Hirtelen ledobta magát mellém, és kezét lábam közé csúsztatta és ruhán keresztül masszírozni kezdett.
Igaz, hogy reggel rendszeresen ölelkezünk, de az csak egy enyhébb csók sorozatból áll, nem szokott ilyeneket csinálni.
- Hja... Már értem...
- Mit? - kérdezte és magához fordítva megcsókolt.
- Nem érdekes - emeltem át a lábam rajta, ezzel is jobban hagyva a nemi szerveink érintkezését. Nagyon hevült. Tudom miért, most az ô szobájába vagyunk. Itt úgy látszik szabadabbnak érzi magát. Az a pár alkalom, mikor szeretkeztünk, az mind itt történt.
De bárhol is ölelkezzünk, én élvezem. Lehet, hogy ez az én saját hülye hasonlatom, de Hoseok olyan akár egy szellem, aki megszállja a testem és irányítja. Még megszólalni sem tudok néha. Boldog vagyok, mikor a szívünk együtt dobog.
- Hyung! V hyung bent van nálad? - hallottuk JungKook kopogását az ajtón, mire Hoseok kénytelen volt elengedi engem;
- Itt van, igen. Mit szeretnél?
- Eljönne velem a boltba? Vagy mindkettőtök?... Nem szeretnék egyedül menni...
- Aish Kookie - suttogta és feltérdelt, utána én is.
- Hoseok?... - néztem rá, mire finoman a hajamba túrt és lehunytam a szemeimet, ahogy megéreztem forró csókját. Nehezére esett elengedni. Megértem. A helyébe én se távolodnék magamtól. Főleg mert ilyen rémes dolgot álmodtam, hogy mérges rám, de csak álom volt.


Van egy közért a hátsóbejárat mellett közvetlenül, szóval nem kellett messzire mennünk hármunknak.
- Tudjátok, mérges vagyok rátok - motyogta váratlanul JungKook.
- Miért? Megértem, hogy én bosszanthatlak a hülyeségeimmel, de TaeHyungra miért?
- Egyedül hagytok - biggyesztette ki az ajkait. - Néha Jimin jön hozzám társaságnak, de azt is csak Jin hyung kérésére. - tette karba a kezét. - A másik, ami még jobban bosszant az Suga hyung választása... Lefeküdt RapMonnal. Ennyi erővel velem is megtehette volna, nem?
- Téged nem lehet leitatni, kiskorú vagy - válaszoltam.
- Nem kérdeztem komolyan, Hyung. Csak mérgesít, hogy Suga hyung és RapMon hyung is teljesen egyedül hagy.
- H-Huh M-Már kezdtem furcsállni, hogy meleg vagy - nézett maga elé Hoseok, ahogy mentünk fel a lépcsőn a szobáin felé.
- Te abszolút az vagy, igaz? - nyitotta ki az ajtót a kérdése közben.
- Mi? Meleg?
- Igen, a férfiakhoz vonzódsz.
- Hja, hát ez van - vonta fel a vállait, majd letette az asztalra a bevásárolt dolgokat. - Tetszenek a férfi testek, de jellembe meg az aranyos az igazi.
- Értem... De TaeHyung nem olyan, vagy igen?
- Elméletileg csak én rángattam bele ebbe.
Bólintottam JungKooknak, majd mindhárman ledőltünk a fotelba. Gondoltuk, a maknaet beszélgetéssel kéne boldogítanunk, hogy ne érezze a magányt. Itt leszünk vele, de a téma, ami feljött, felettébb fura volt.
- Középsuliba nekem volt vagy öt pasim - mosolygott Hoseok. - Az egész azzal kezdődött, hogy volt egy nagyon aranyos barátnőm. Kis híres volt a suliba, ezért nem is ért váratlanul, mikor megtudtam, hogy másik pasija is van mellettem. Nem lepődtem meg, de azért mégse tűrtem ezt, ezért fogtam magam és... lefeküdtem azzal a fiúval. De egyáltalán nem élveztem, ellenkezett is az elején, de beadta a derekát, meg úgy... mindenét... De nem volt jó... - intett. - A lényeg az volt, hogy kíváncsi voltam a barátnőm reakciójára, főleg akkor, mikor már a harmadik fiúval is csináltam.
- Hoseok, te nem vagy normális - esett ki a maknaebôl a mondat.
- De most már van Valaki, akit képtelen vagyok lecserélni.
- Sztem' az a Valaki mindjárt elsírja magát, amiért megtudta, hogy nem ô volt az első...
- T-TaeHyung!??
- Hagyjál, hülye! - szipogtam fel, hátat fordítva neki.
Felhúztam a lábaim és csak azért sem néztem rá, mikor a nevemet hajtogatta. Nem sírtam, de rossz érzés uralkodott el bennem az előbbiek miatt.
- Ne haragudj rám ezért. Tudod, hogy milyen hülye vagyok - fogta meg hátulról a vállaimat. - Na, TaeTae. Tudod...
- Nem akarom megtudni, hogy régebben mennyi fiúval bújtál össze!...
- De mondtam, hogy téged képtelen vagyok lecserélni.
- És ha valakinek a helyettesítője vagyok?...
- TaeHyung - ölelt át az ölébe húzva. - Senkinek nem voltam a családjánál, senkit nem vittem randizni egy Cirkuszba, senkihez nem ragaszkodtam, úgy mint hozzád.
- Hoseok?... - néztem felé kicsit megkönnyebbülve a szavaitól.
- De lefeküdni, sokakkal megtetted már - szólt JungKook.
- Há' ez az! - ugrottam ki az engem tartó karokból és hátra döntöttem a páromat. - Hoseok egy hülye! - másztam fölé és büntetés kép elkezdtem a hasánál csikizni, mire kínjában nevetni kezdett.

- De vá-várjá má'! Ne légy ilyen - kapkodott levegőért röhögés közben. - Tudod jól, hogy én abszolút meleg vagyok!
- Tudom ám'! Még JungKookkiet és Jin hyungot is megnézed magadnak - köptem be szerelmemet a maknae előtt, hadd legyen neki kicsit kínos a helyzet, de persze mindent csak játékból tettem. Kinevettem, ahogy Kookiera próbált nézni könnyesen röhögve, bocsánatért esedezve a csiklandozás közben. Nem tudtam nem nevetni rajta. Kicsit sem haragszom erre a hülyére. Nem tehet róla, hogy baba korában fejre ejtették és ilyen dilis lett.

- Azt hiszem irigyelhetsz engem - jelent meg felettünk Suga hyung, mire én azonnal leszálltam Hoseokról. - Láttam Jin hyungot meztelenül - jelentette ki, mire mind lefagytunk.
- M-Mi? - térdelt fel esedezetten, észbe kapva Hoseok és Hyung elé hajolt közvetlenül, teljesen komoly arckifejezéssel. - Láttad Hercegnőt?
- Mi van? Hogy? - nézett értetlenkedve JungKook is. - U-Ugye nem... Jin hyunggal is képes voltál...
- Dehogy is!
- Kérlek azt ne mond, h-hogy Jiminnel h-hármasban csináltátok - pirult füleiig a maknae.
- De várj! Várj! Én kérdezek! - ugrált Hoseok Suga hyung előtt, majd lenyugodva, halkan megkérdezte; - Milyen?
- Jin hyung?
- Ühümm - harapott az ajkaiba.
- Ha tényleg abszolút meleg vagy, ahogy mondtad, akkor óvakodj a látványtól, mert rohadt csábító.
- TaeHyung! - fordult hirtelen felém Hoseok. - Máskor Jin hyunggal fürdünk!
- V-Vérzik az orrod!... - mutattam ijedten, mire odakapta a kezét.
- E-Elképzeltem...
- Segítek. Nagyon vékony lábak, alvás közben szép, erőtlen kezek és a feneke ugyan egyáltalán nem formás, de helyette most már elhiszem, azt amit Jimin mindig mondogatta Jin hyung adottságáról.
- N-Nagy? - ugrott fel ismét Hoseok, mire Suga hyung igazán komoly arccal bólogatott. - Most mit csináljak, TaeHyung? - fordult ismét felém szomorkás arccal. - Suga hyungnak olyan jó. Én is akarom látni.
- H-Higgadj le, vagy halálra csikizlek...
Nem szabad haragudnom rá, hiszen reménytelenül hülye.

- Szóval miért is láttad Jin hyungot úgy? - tettük fel a kérdést, amire már az elején JungKookie találgatott. De kétlem, hogy hármasban csinálták volna... Uhh el se tudok egy hármast képzelni. Mégis milyen az? De Jimin csak nem engedett volna az ilyet. S szerintem Suga hyung... Suga hyung nem meleg. Hiszen azt mondta, hogy csak kíváncsiságból feküdt le RapMon hyunggal. Ki akarta próbálni egy férfival.
- Reggel benyitottam hozzájuk, mert beszédem volt Hyunggal, de Jimin szépen kikergetett.
- Mit vártál a töpszlitôl?
- Miről akartál beszélni Jin hyunggal? - a kérdésre Suga hyung a háta mögé nézett, majd balra és jobbra is felmérte a helyzetet;
- Jin hyung mondott valamit NamJoonnak, és meg akarom tudni, hogy pontosan mit.
- Jin hyung bemártott?
- Hja... El se hiszem, hogy képes volt rá... Ahh rohadt mérges voltam rá, de a teste látványa most egy kicsit lecsillapított - mosolyodott el egy kis pírrel az arcán.
- Azért vigyázz miket mondasz! - néztünk össze hárman veszélyt szimatolva. - Várjunk. Mi? - pislogtam fel rá. - Jin hyung csak úgy elmondta a titkot?
- Most esett le, TaeTae? - pöckölte meg a homlokom. - Legszívesebben a híd alá költöznék... Jin hyungtól ez egy nagyon gonosz húzás volt...
- Mit csináltam!? - hallottuk magas hangzásban a kérdést és mindenki Jin hyung felé fordult, aki megjelent az asztalunk előtt Jimin kezét fogva.
- Süti szagot érzek - szimatolt a levegőbe a legalacsonyabb tagunk és máris kotorászni kezdett az általunk vásárolt dolgok közt, mire meg találta a fahéjas, kis sütiket. - Ahh pont hét darab - dobott egy levegőpuszit az édességek felé, majd leült gyorsan a székre. - Kettő az enyém is, mert Jin hyung nem kéri - kezdte az egyiket kicsomagolni mosolyogva, mire Hyung rálegyintett a kezére. - Cs-csak vicceltem. Te is kapsz.
- Felőlem megeheted az enyémet, ha szeretnéd, de nem normális reggeli előtt.
- Akkor csinálj nekem valamit, kérlek.
- Először - ült le egy másik székre és Suga hyungra nézett. - Meghallgatom a kis Yoongi panaszát.
- Ez nem panasz - nevetett keservesen. - Ez... Ez... Nem is tudom... Kikészítettél Jin hyung...
- Mit csinált Jin? - nézett fagyosan Jimin, amiért nem tetszett neki a helyzet.
- Várjatok egy kicsit - sóhajtott fel a Hercegnő és gyorsan elillant a helyszínről. Jiminnel együtt csak néztük, hogy mire kell várnunk, de tíz perc után se jött még vissza.
- Ez most elszökött!? - háborodott fel Suga hyung.
- Hercegnő?... - suttogta Jimin, mire meg is jelent az emlegetett végre.
- Bocsánat a lassúságomért - mondta és egy óriási tálcát letett Jimin elé, tele reggelinek valóval. - Csak hogy elfoglalja magát - mosolygott és Suga hyunghoz sétált. Jin hyung tudja, hogy Jimin szívesen beszállna a beszélgetésbe, de ezt most úgy érzi, neki kell egyedül elintéznie.
- Azok ott kis paradicsomok? - folyt össze a nyál a számba, ahogy arra a szép tálalásra tévedt a tekintetem. Hoseok felkarolt engem, hogy menjünk JungKookkal mi is abból enni, amit Jimin melegszívűen és testvériesen engedett. Együtt ültünk ott az asztalnál és reggeliztünk, miközben a két hyung hangoskodott előttünk.
- Mi okod volt, hogy elmond NamJoonnak!? Most komolyan!...
- Miről beszélsz? Még tartom a titkodat.
- Jin hyung... Nem kell mocskosul a szemembe hazudnod. Mikor fellépés előtt jöttetek fel a garázsból, mindent hallottam.
- De hát én tényleg nem mondtam el neki semmit - tette szívére a kezét.
- Azt kérdezte tőled, hogy HyoSang hyung helyett kicsókolta meg ôt, nem?
- Igen, de én nem mondtam el neki, hogy te voltál!
- Akkor mégis mire mondta, hogy nem hiszi el?
- V-Várjál visszaemlékezek...
Elcsöndesültünk, miközben Jin hyungon látszott, hogy erősen gondolkodik.
- Hé, Te tudod, hogy miről van szó? Hogy jön ide HyoSang hyung? - súgta a fülembe Hoseok, mire én vállat vontam;
- Nem tudom.
- Akkor jó. Tudtam, hogy rád számíthatok. te sosem hagysz egyedül az ilyenekben - mosolygott rám és folytattuk a mi gyönyörű reggelinket. - Jin hyung! Van még kaviár a hűtőben?
- Hoseok, most ne zavarj! - szólt rá és kezét fejére tette. - Feljöttem a könyvel, mire leszidtam NamJoont, hogy miatta és a kérdései miatt felejtettem letenni a kezembôl. Akkor mondta, hogy nem hiszi el - dörzsölgette a homlokát fejét törve. - Asszem' félreértetted! - nézett fel. - Kérdezte, hogy tudom-e, ki lopott tőle csókot, én meg azt válaszoltam, hogy nem tudom. NamJoon meg erre mondta, hogy nem hiszi el! Nem hiszi el, hogy nem tudom!
- Szóval, akkor...
- Ez történt, semmi egyéb.
- Akkor nem is árultál el neki semmit?...
- Semmit se - mosolyodott el Jin hyung a kezeit összetéve.
- Ezért akartad felébreszteni Hercegnőt?...
- Hja... Tényleg! Jin hyung... Láttalak meztelenül.
- M-Mi? - fagyott le azonnal a rapper előtt.
- Várjatok! Várjatok! - nevetett mellettem Hoseok és mindenkinek a figyelme ráirányult.  - Most az lenne a vicces, ha a bejárat fele néznénk, és RapMonster ott állna már régóta - mosolygott örülten, mire a mondta végére síri csöndben arra néztünk mindannyian, ahova mondta.
- Ahhh J-Hope hagyj már a hülyeségeddel - igazgatta meg a haját Suga hyung megkönnyebbülten, amiért a bejáratnál nem állt senki.
- Én hallottam lépéseket - szólalt meg a maknae a másik oldalamnál. - Jött, aztán ment, de nem néztem arra. Gondolom RapMon hyung lehetett.
- Ne merj ijesztgetni, JungKookie!
- Esküszöm, hogy hallottam!