31 BTS: Mikor az idő megáll veled

V POV

- Hogyan kell rendesen egy csókot kezdeményezni? - ezt a kérdést tettem fel Jin hyungnak. Már kora reggel letámadtam ôt, hogy muszáj beszélnünk.
Igazából tudok kezdeményezni, de helyzetektől függően, és ez így nem jó. Tegnap például ott tehetetlenkeütem. Mit mondhatnék magamra? Rémes vagyok. Egy egyszerűnek mondható feladatot nem voltam képes teljesíteni. Pedig mindent Hoseokért tettem, az ô "nyugodt" lelkivilágáért. Nevetségesnek érzem magam... De legalább anya elvitte a húgomat.
- Szóval azt kérdezed, hogy egy átlagos helyzetben, hogyan kell csókot kezdeményezni? Olyan szituációkban, mint például felkelés, sétálás?...
- Vagy csöndben üldögélés...
- Csöndben üldögélés? - nézett maga elé Jin elgondolkodva, majd nagy mosollyal felém fordult: - Nem tudom.
- Nem hiszem el, hogy nem tudod - ráztam a fejem.
- De tényleg, TaeHyung. Jimin az... Jimin az, akit kérdezhetnél, de ha perverzségeket kezd dumálni, üsd le, kérlek.
- Nem, hyung. Én csak téged merlek kérdezni ilyenekről. Szóval kérlek... Gondolkodj akkor Jimin agyával. Mit tenne Jimin, ha üldögélnétek egy padon?
- Leteperne.
- Ez határozott volt.
- De kezdeményezésnél nem lehetnek olyan érzéki csókokat adni és kapni.
- Hogy érted?
- Például Jiminnek van egy különleges csókja. Mikor az ember csak azzal kezd foglalkozni, nehogy összepréseljék ôt, aztán megérzi az ajkain azt a el nem engedő forróságot, azt a nyomást. S Csak hagyod magad, miközben a fejedben elkezdesz szédülni, annak ellenére, hogy se te, se ô, még az idő sem mozdul. Hidd el, TaeHyung, ez egy olyan csók, ami megállítja a teret és az időt.
- D-De lelkes vagy, hyung.
Egy neki való témát hoztam fel?... Várjunk csak!
- Hyung, te elterelted a szót!
- Miért, mirôl is volt szó?
- Hogy mi lesz az ebéd... - mosolyogtam...
Inkább hagyom hyungot. Lehet, hogy még mindig fáradt. Gondoltam és ott hagytam Jin hyungot, majd szembe futott velem Jimin.
- TaeHyung, egy csinos hölgy van az ajtóban. Anyukád lenne?
- Huh, megint itt van?
- Igen, telefonált is - jött mellém J-Hope.

V POV's END


- El sem tudod képzelni, hogy meddig győzködtem anyut. Na de hála itt vagyok, és remélem nem felejtetted el az alkunkat - szólt V húga és csípőre tett kézzel nézett fel bátyja szemeibe.
- Örülünk, hogy itt vagy - mosolygott J-Hope, mire V magába zuhant, hogy mit történne, ha a tárasa tudná az "alkut", amit szintén idézőjelbe "kötött" a húgával.
- Bátyám, te nem egy nyúl vagy, oroszlán helyett? - pislogott a lány a testvére kétségbe esett tekintetét fürkészve.
- Nem vagyok nyuszi - rázta meg a fejét. - Túl merek rajta esni. J-Hope! - karolt a rapperbe határozottan, de ahogy a terasz felé sétált vele, nagyot nyelve vesztette el az oroszlán lendületet.
A húg követte őket, majd úgy, ahogy előző nap csinálta, elrejtőzött az üvegajtó közelébe.
- Miért jöttünk ki, ViVi? - fogta meg finoman párja kezét, ahogy a padhoz értek. Kíváncsiságára V nem tudott felelni. A kis énekes izgatott és ijedt arccal nézett nagy szemekkel. Akaratlanul remegni kezdett, akár egy csivava. - Nah, mi az? - nevetett J-Hope és a fiúnak mindkét kezét megragadta. - Vicces - suttogta és az oroszlán-csivava szívű füléhez hajolt. - Hirtelen bekapcsoltad a rezgő módot?
- Hülye - nevette el magát V, ezzel enyhítve a feszült hangulatát.
- De tényleg. Miért rángattál ki ide, édes?
V elhallgatva lépett közelebb és hagyta, hogy ujjait összefűzze Hoseok a sajátjaival.
- Én csak... Most...
- Most?
- N-nem tudom... - fordította el a fejét és még közelebb lépett.
- V... Nagyon beadód az aranyost... - pislogott J-Hope és a fiú homlokához döntötte fejét.
A kis énekes nagyot nyelt, majd megszólalt:
- Én... Téged akarl--- - V szava elakadt, ahogy a rapper erősen magához rántotta, majd húzni kezdte ôt maga után. A szobája felé vette az irányt. Enyhe erőszakkal vonszolta az énekes, miközben figyelmen kívül hagyta az előtte lévô eseményeket, hogy a kishúg száját befogva esett hátra és Rapmon gyanakvó szemekkel követte ôket. Egyéb jelenség se érdekelte ôt.
Hálójába bezárkózva erősen magához húzta szerelmét, és az ágyra lehuppanva az ölébe vette. Szótlanul kezdett bele a kényeztetésbe V nyakánál, mire visszafogott sóhajok és ruhák gyűrődésének hangja töltötte be a négy fal közti egyre hevülőbb légteret. Hoseok tépni kezdte TaeHyung pólóját, mire a tulajdonosa sebesen levette magáról, és azonnal visszakerült a két kapkodó kar közé.
- Hoseok... Minden rendben? - nyelt nagyot V és teste megfeszült, ahogy Hoseok meleg kezei remegve végig simították a felső testét egészen a nadrágszíjig. Felforrósította ez az érzés, pont ahogy a hátulról érkező leheletek és csókok. A kis énekes a plafonra szegezte fel a tekintetét, amiért párja ajkai végig húzódtak a testén, majd fogta magát az idősebbik és TaeHyunggal szemben négykézláb lejjebb hajolt.
- Szabad?
- Mit?... - az érdeklődésére Hoseok a szemeibe nézett, mire Vnek eszébe jutott a válasz saját kérdésére. - D-De miért? Múltkor már csináltad. Miért akarod mindig azt csinálni?
Hoseok rámarkolt V férfiasságára, ahogy benyúlt a nadrágba, majd az útban lévő ruhadaraboktól sürgősen megszabadult.
- Csak egy tükröt kéne eléd tartani, miközben csinálom, és megértenéd - hajolt le és nyelvével hozzá ért V hímvesszőéhez. - Egyszerre szenvedsz és élvezed. Ahogy a tested remeg... Egyszerűen nem tudok betelni vele! - fogta ajkai közé a nemi szervet és felnézve V reakcióját figyelte.
- Perverz! Perverz! - kapta kezét a szája elé, miközben arca vörösen égett.
Hátát befeszítette, ahogy a másik átéreztette vele a nemi szervén végzett mozgást, ami rendkívüli odafigyeléssel lett csinálva. Teste remegése volt az, ami Hoseokot gyorsításra késztette.
- N-Nem is tudod, hogy ez milyen érzés - lihegett TaeHyung. Hoseok nem vette most figyelembe azt, amit mondott, teljesen elfoglalta magát. Arra koncentrált, hogy megtalálja azokat a pillanatokat, amikor gyorsítania vagy lassítania kell. Hiszen nem unottan, egyenletes tempóval végezte a kényeztetést. Annyira képes volt gyorsan mozogni, hogy TaeHyung hol balra, hol jobbra rántotta a fejét. Kínlódott, már csak azért is, amiért a hangját teljes mértékben vissza kellet tartania.
- Higgadj. Tedd szét jobban a lábaid - nevetett a rapper és amit elengedett, azt újra ajkai közé fogta szorosabban. V az urasításra a fejét rázta, hogy neki ugyan nem fog menni. Így is eléggé remeg, mikor Hoseok nyelve nedvességét érzi. Idővel szemei bekönnyesedtek és ô maga szenvedett, amiért párja direkt lassított a mozgásán.
- Hoseok...
- Mi az? Eddig nem perverznek szólítottál?
- E-El akarok élvezni...
- Nahh - emelkedett fel a fiú fölé mosolygó száját törölgetve. - Ennyi volt? Pedig nagyon ott voltál.
- E-Elég... - hunyta be szemeit meleg leheletekkel betöltve az ágy környezetét.
- Mi lesz, hanem engedem, hogy elélvezz?
- Ez - ütött Hoseok feje tetejére, aki erre rábámult szerelmére.
- M-Miért?... - nézett le a lepedőbe belemarkolt kezeire. - Miért vagy ilyen aranyos?
Hoseok eddig is érezte, hogy nem tudd lába közti szervének parancsolni. Be kell látnia, hogy nem játszhat tovább, bármennyire is szeretne.
- TaeHyung... - suttogta szerelme nevét és súlyát teljesen leeresztette. Érezte, ahogy V nemi szervéhez teljesen hozzásimul. - Ahhh Valaki állítsa meg az időt! Veled annyira jó!
- Ígérem, megállítjuk, csak segíts elélvezni. Kérlek... - suttogta V és szorosan magához ölelte párját.
- É-Értettem... - nyúlt hátra lesimítva a fiú fenekén.
- M-Mit csinálsz!?
- T-Tágításnak nevezik....
- Huh?
- Tudod, mikor ammm Azért, hogy...
- Hjaaa Már emlékszem! Olyant is csináltunk...
- E-Ennyire régen lett volna?... Furcsa, hogy csak most akarod...
- Mi?
- Te kezdeményeztél a teraszon. Azt mondtad, hogy akarsz. Furcsálltam, hiszen abból a pár alkalomból egyszer sem jelentetted ki ilyen nyíltan.
"Vagy is ô úgy értette, hogy azt akarom. Akarom csinálni vele. Igazából meg se várta, hogy kimondjam amit akarok. De... N-Nem is baj, hogy így értette a kezdeményezésemet... Amúgy... Tulajdonképpen, ha a húgom nem fenyegetett volna meg, még később került volna erre sor!?" - pislogott nagy szemekkel V, és ugyan úgy vissza rá Hoseok, amiért nem tudta, min gondolkodik szerelme. Majd hagyta a kérdését és ujjait bemélyesztette.
- Hé!!! - feszítette ki lábait és rákapott Hoseok vállaira. - Azért szólhatnál mielôtt... - nyafogott magas hangon, mire homlokára csókoltak.
- Bocsi, Szerelmem.
- Hoseok...
- Tudom, hogy kibírod. Utána jó lesz, megígérem. Beszélgessünk addig, jó?
- H-Hülye!
- Igaz, igaz, bocsi. Inkább be kéne szereznem következő alkalomra egy olyan síkosítót.
- H-Honnét szereznél?... Jimin?...
- Jiminéknek, ha van is, nem merném elkérni. Hogyan nézne már ki? - nevetett. - Viszont rendelni biztos lehet. Rendelni NamJoon hyung nevére.
- Vagy JungKookéra... - mosolyodott el V, majd nagyot felnyögött párja ujjai miatt. - Ugye... F-Finoman csinálod?... - bökte ki kérdését, ahogy tudta nyilalló fájdalmak közt.
- Csak nem azt hiszed, hogy direkt úgy csinálom, hogy fájjon? Igyekszek, TaeHyung, igyekszek...
- A takaró...
- M-Minek? Bezártam az ajtót. Meg amúgy is... - térdelt fel. - Már nagyon melegem van - jelentette ki mosolyogva. Lassan kihúzta nedves ujjait és végig húzta TaeHyung combjain.
- H-Hé! Ha nem látnád... - szorította össze fogait V és Hoseok tekintetét kereste, de a fiú ismét a lába közti látványt kémlelte.
- De, látom, eléggé fel vagy izgulva. A számba vehetem még egyszer? - kérdezte nagy mosollyal az arcán, mire V kibiggyesztette az ajkait:
- Te önző! Az rajtam nem segít.
- Jó, megértettem - vette le gyorsan a pólóját. - Amúgy... Örülök, hogy most tényleg szeretnéd velem - húzta le nadrágját és hamar tette az elgondoltat. TaeHyungot nyögésre kényszerítette merev testrészével.
- Így... Jó!... - hunyta le szemeit V és élvezni kezdte, ahogy szerelme más-más gyorsasággal végez mozdulatokat.
Tisztán lehetett hallani az alattuk mozgó ágyat, amin a párnák és a ruhák szétszórtan helyezkedtek el kettejük körül. A kiszűrődő nyikorgáskát a kishúg is tudta észlelni, de bátyja hangja nem ért el a füléhez, hiába nyomta fejét serken a szoba ajtajának, nem hallotta.
Egy megszakítatlan csók sorozat volt az oka, amit Hoseok lázasan erőltetett magukra.
- Aranyos vagy... Nagyon - mind végig azokat a szerelmes szavakat suttogta párjának, amik megállás nélkül az eszébe jutottak.
Az énekes kényelmesen fogadta a lökéseket és azokat az érintéseket amik Hoseoktól megszokhatók voltak, mind addig, amíg a rapper keze váratlanul V merev nemi szervére nem tévedt, majd rámarkolt.
- Hé... - remegett bele a szorításba az áldozat. - N-Ne akarj egyszerre több dolgot csinálni - hadarta el nagy levegő vétellel, de Hoseok mozgatni kezdte ujjait, így masszírozva a testrészt. - De már!... Hoseok! Mindjárt... Mindjárt elélvezek.
- Pszt! Nyugi. Csak bízd rám magad - lökte magát beljebb, miközben kezével is szorgoskodott.
- Állj le, vagy itt pusztulok el. Lassíts!
- Ha leállok, tuti megszorítasz ott alul és az nekem is pusztulást okoz.
- Hoseok! T-Tényleg közel vagyok! - hangzott a figyelmeztetés és azzal együtt el is élvezett.
Hoseoknak akaratlanul lelassított, amiért eszébe jutott a tény párja magas hangjától és testnedvétől, hogy mennyire régen is érte el ezt a csodálatos hatást TaeHyungnak. Ezek a gondolatok motoszkáltak benne, míg fel nem kiáltott;
- TaeHyung! - ereszkedett lejjebb amilyen gyorsan csak tehette és hangosan kezdett lihegni. Megérezte, amit az előbb szóba hozott. Tudta, hogy ez lesz, ezért nem is akart lassítani. - Ne... Ne... Ne ennyire. Ne szoríts ennyire! Azt akarod, hogy beléd élvezzek!? - kapta fel a fejét vörös pírrel.
- Mit tehetnék!? - kiáltott vissza V, aki nem tudta megakadályozni saját testének természetes reakcióját. - De nem mindegy hogy belém élvezel vagy sem? - motyogta, mire Hoseok elmosolyodva megcirógatta az orcájánál.
- Bocsánat - suttogta és erőteljesen lökött magán.
V szemei azonnal könnytengerbe lábadtak és egyszerre csordultak is ki a nagy cseppek. Kezével már nem tudta, hova kapjon, az izzadt homlokához, a kisírtnak kinézett pilláihoz vagy a sok kis nyögést hangoztató szájához.
- TaeHyung, kérlek, nézz rám! - hallatszott az utasítás.
- Hoseok... - tett a kérésnek eleget, mire a szerelmesen kiejtett név tulajdonosa megfeszûlt testtel élvezett el.
- T-Tudtam... - lihegett és V leizzadt hajába túrt. Vadul megcsókolta szerelmét, hogy le tudjon nyugodni az orgazmusa után. - Tudtam, hogy csupán a nézésedtől is képes vagyok elélvezni - kuncogott eltávolodva, majd elvált alul is párjától. - Ilyenkor a legjobb a hanyatt fekvés!
- Annak, aki eddig nem úgy helyezkedett el - javított igazán fáradt hanggal TaeHyung és oldalára fordult Hoseokra nézve. - Álmos vagyok - jelentette ki és hasára gurult karjait Hoseokra dobva.
- Á-Álmos, huh?... Nem kellett volna kora délután ezt csinálnunk...

J-Hope POV

Én tényleg egy nyugodt és szép szerelmet szeretnék magunkat. S ehhez az kell, hogy mások ne tudjanak rólunk. Egyszerűen nem szeretném, hogy szekáljanak minket mások. Nem arról van szó, hogy utálom magam, amiért ennyire kifárasztom szegényt, de nagyon nem szeretem, mikor miattam veszíti el az energiáját. Szex után elalszik mellettem, aztán esetleg keresnék ôt a többiek és nekem kell az adott helyzetben kitalálnom valamit. Nem könnyű feladat. Jiminnek egyszerűbb, semmibe veszi a körülményeket és még a konyha padlón is képes rávetni magát Jin hyungra. Ô ilyen. Ôk ilyenek. Én más vagyok. V és én nem akarjuk követni a példájukat. Nem változtatunk csupán azért, hogy szeretkezés után rendesen kipihenjük magunkat. Elég, ha az ô fáradt szuszogását hallgatom a kényelmes hanyatt fekvés mellett.
- TaeHyung, meg vagy?
- Miért ne lennék? - kuncogott és lejjebb csúszva megfogta a kezem.
- Pihenj, szerelmem, aztán menjünk ki a többiekhez.
- Inkább... Állítsuk meg az időt! - nézett szemeimbe, ahogy ô is és én is oldalra fordultunk. Az ötletére először csak értetlenül pislogtam, majd elmosolyodtam.
- Gyere ide - kuncogtam, amiért éreztem a tehetetlenségemet TaeHyunggal szemben. - Annyira édes vagy, hogy nem tudok már magammal mit kezdeni - mondtam és átkarolva magamhoz döntöttem ôt. - Csak legyél velem és az időt már nem is kell figyelni - csókoltam meg ôt, majd még egyszer és vagy még háromszor értem puha ajkaihoz, miközben bemelegedett orcáját simogattam. A röpke és édes érintések közben az idő megállt és csak mi ketten voltunk azok, akik képesek voltak apró mozdulatokat tenni a megdermedt jelenben.