27 BTS Cirkusz

MET-RÓ. Egy tömegközlekedési jármű. De a tömegben láttál már miniszterelnököt rajta? Nem, nem is könnyen ismernéd fel, ha igen, mert biztosra vehetjük az 'ál' öltözék viseletét. Kik lehetnek még átlagnál felülibb emberek, mint egy elnök? Például a híres koreai idolok.
Szintén álöltözékbe utazik a két Bangtan Boys tag; Jung Hoseok és Kim TaeHyung. Igyekeztek feltűnés mentesen és suttogva beszélgetni egymással:
- Ha nem lennénk közismertek, akkor nem kéne eltakarnunk az arcunkat - mondta Hoseok és közelebb hajolt Vhez, de nem tudott vele szemkontaktust teremteni, mert a másik elmerengve bámult maga elé...
- Ha nem lennénk közismertek, akkor... - érintgette egymáshoz ujjait az énekes, ahogy lassan lehajtotta a fejét.
- Akkor?
- Semmi! - húzta ki magát, teljesen elpirulva. - Csak megint hülyeségeken gondolkodok... - pusmogta és visszahajtotta lefelé a fejét.
- Mondjad!... - kérlelte Hoseok, de TaeHyung megrázta a fejét. A rapper mély lélegzettet vett és kinyújtotta lábait, hogy zsebéből kényelmesen kivegye telefonját. Az órát nézte. Hatvan másodpercen szuggerálta, majd még harmincat hozzá számolt magában. Így telt el csak másfél perc és J-Hope V füléhez hajolt:
- Ha nem lennénk közismertek, akkor...
- ... mindenhova együtt mennék veled. Ha meghívnánk egymást, akkor biztos az otthonod elé mennék, hogy együtt mehessünk. Szívesen várnék rád. Ketten kísérhetnénk egymást a buszon vagy a metrón és... AISHHH! - eszmélt fel V, hogy hangosan gondolkozik.
J-Hope tudta, hogy párja mit fog cselekedni. S így gyengéden kiszúrt vele. Bár Vnek ez nem egy enyhe kiszúrás volt; Szégyenkezve csúszott lejjebb a székén és még jobban kezdte eltakargatni az arcát:
- Neeem hallottál semmit...
- Akkor is édes vagy.
Az énekes kicsit haragudott a másikra, hogy ilyen fegyvert használt ellene, de a mérge nem is, hogy elillant, hanem szimplán elfelejtette ezt a történést, ahogy leszálltak az egyik állomásnál.
- Még mindig kíváncsi vagy, hova megyünk? - vigyorgott J-Hope.
- Már tudom.
- Tessék?? - lepődött meg a rapper, hísz úgy rángatta magával szerelmét, hogy nem említette neki, merre mennek. - Honnét tudod?
- Eszembe jutott mikor SeokJin hyung szedte össze a szennyesünket és láttam, hogy talál a nadrágod zsebébe két jegyet és neked adja.
- Neee... - keseredett el J-Hope, hogy nem tudta meglepni párját. - Már megint a szerencsétlenségem miatt van ez...
V váratlanul közelebb lépett hozzá és kicsit felágaskodva átölelte a nyakánál pár másodperc erejéig.
- TaeHyung?...
- Sok éve nem voltam cirkuszba! - mosolygott boldogan és hangja elvékonyodott, mintha sírásra készülne. J-Hope megragadta a kezét és indultak a pár saroknyira lévő, színesen kivilágított parádé helyszínére.
Egy fagyis kocsi előtt megálltak, de amíg J-Hope azt nézte, hogy milyen fajták vannak, addig V elbámult a távolba. Valamit rendkívül figyelt. Már ők jöttek volna a rendelôk sorában, mikor V megragadta párja ruhaujját és cibálta őt maga után, hogy ô bizony nem mást akar, mint lufikat.
- Szívesen veszek neked - paskolta meg V fejét a rapper. - De ne add a kezembe! Nem akarom, hogy történjen valami.
- Hoseok... - rázta a fejét V. - Ameddig mellettem vagy, ne gondolj szerencsétlenségekre.
- J-Jó... Mondtad már...
- Úgy látszik sokadjára kell elmondanom - mosolygott kifújva magát. - Na de vegyél! Vegyél lufit! - lökdöste gyengéden.
Egy adag ballonnal tért vissza és nyújtotta kis idegességgel párjának, hogy vegye el tôle, mielôtt történik valami.
- Ne legyél ilyen görcsös - nevetett szerényen V, hogy a társára átragadjon a jókedv.
J-Hopenál maradtak hát a lufik.
Mikor kinyitották a cirkusz kapuját, az emberek elkezdtek bevonulni rajta. Ahogy csatlakoztak ôk is a tömeghez az egyik kötélen lévő légballon nagy durranással kipukkadt. A hangra J-Hope nagyon megrémült, majd szomorúan kezdte nézni a karjára és a földre lehullott lufidarabkát. Oldalra nézett, társára, hogy mélységes bocsánatot kérjen, de helyette meglepődött a másikon. Hiszen V könnyesen nevetett mellette:
- Hogy megijedtél! - fulladozott röhögés közben. - Látnod kellett volna magad - fogdta be a saját száját, hogy lenyugodjon. Nem akartak feltűnést okozni.
J-Hope már el is felejtette, hogy bocsánatot kérjen. Inkább nevetni kezdett ô is, majd ketten egyûtt leeresztették a maradék lufikat, nehogy bent durranjanak ki.
A lenti sorokban, közel a színpadhoz foglaltak helyet, egymás mellett. Már ilyenkor is sötétség volt, azaz félhomály. A pakolászó zenekar kapott csak rendes világítást. A közönség megérkezett, s a porond mester megszólalt mikrofonjába, amire V szemei nagyra tárultak.
Hoseok szinte egész végig a mellette ülőt figyelte. Érdekesebb volt számára, ahogy TaeHyung ide-oda rántja fejét a színpadi eseményeket követve.
- Így én is feltudnálak emelni - suttogta Hoseok, ahogy az akrobata férfi lábaival tartva a nőt és felemelkedtek a kötélen a levegőbe. TaeHyung mindent pontosan kémlelt, olyan gyorsan, ahogy csak tudta. Volt, hogy ámulatba esett pár művész hajlékonyságán és volt, hogy megijedt a szeme elé táruló látványtól. A szokásos bűvész mutatvány: Nőt a dobozva, azt uccu felvagdosni a késekkel. V remegve belekarolt párjába, aki erre egy apró puszit nyomott a reszkető fiú szájának szélére.
- Ilyeneket csinálsz, miközben felnyársalnak valakit!? - értetlenkedett V.
- Nyugi. Inkább figyelj! Olyan következik mindjárt, amit imádsz!
V kiegyenesedett a széken, ahogy a bűvész egy trükkje segítségével eltűnt és helyette egy férfi tűnt fel, állat idomár öltözékben. Papagájokat reptetett, mik elvonták a közönség figyelmét, míg felhúzták a színpad köré a rácsokat.
- Oroszlánok! - kiáltott, felállva V, ahogy több másik kisgyerek is, mikor a felséges állatok megjelentek a porondon.
- Ne kelts feltűnést, édes! - rántotta vissza a székre J-Hope az örömébe ugrándozó fiút.
Ezek után bármi is történt, TaeHyung extázisban volt és csak a dús bozontú oroszlánokra tudott gondolni.
- Hoseok, láttad!?? - állt fel a székből V, az előadás végén.
- Oroszlánokat, édesem? - mosolygott a rapper és õ is felállt, megfogva párja kezét.
- Oroszlánokat! - csillogtak szemei, mikben az állatok királyai tükröződöttek, hiába is nézett J-Hope felé.
A haza felé úton Taehyung elmélyülten mosolygott. J-Hope gondolta, hogy még mindig az oroszlánok miatt, de eredetileg nem így volt. Ahogy egyre közeledtek haza felé, Taehyung annál inkább máson kezdett el gondolkodni.
- Hoseok.... Én... - kereste a szavait, mikor beléptek az otthonuk ajtaján. J-Hope miközben levette melegítőét, Taehyungra figyelt, aki előtte ácsorgott. A kis énekes a földet nézte és ujjait piszkálta. - Tudom, hogy sokszor mondom, de...
- Mit? - mosolygott kedvesen felé.
- Hogy szeretlek és köszönöm - pusmogta orra alatt. J-Hope felhúzta szemöldökét és behajtotta térdeit, hogy lássa szerelme arcát:
- Nem mondod, hogy elpirultál?... - kuncogott a rapper. - De édes!... - ölelte át, majd ahogy meghallottak egy hangot elengedték egymást.
- Végre visszajöttetek - mondta Suga. - Hoseok, te hülye, miért tartod kikapcsolva a telefonod? TaeHyung, neked meg rossz a mobilod? Hívtalak téged is párszor, de mindig foglaltat jelzett.
V elővette a telefonját és látta, hogy több, mint harminc hívást nem fogadott. Harmincszor csörgött volna neki Suga?
- Majd csinálj vele valamit.
- Asszem' még pénz sincs rajta...
- Akkor főleg csinálj vele valamit. Holnap fellépés! Jobb lenne, ha pihentek, nem úgy Jiminék.


Másnap a színpad körül káosz kezdet eluralkodni. Minden alkalmazott fejetlenül szaladgált. Kerestek valakit.
- Hol van Jin hyung!?? - kérdezte dühösen RapMon Jimin vállait ráncigálva, aki csak vissza ordította, hogy nem tudja.
Már csak pár perc volt a fellépés előtt, mikor egy cameraman megtalálta az énekest. SeokJin befeküdt az egyik szekrénybe, hogy pihenni tudjon. Fáradsága vette rá erre, de nem hitte, hogy elalszik. Felébresztették hát végül, s majdnem elkésve csatlakozott társaihoz, akik nem értették ezt a szokatlan felállást, hogy pont Jin, a legrendezettebb tag késik el.
Otthon RapMon beszélgetett el vele, de ahogy mások is csatlakoztak hozzájuk, kiabálás lett az egészből.
- Mit képzeltél, Jimin? Ha elveszed mindennap az alvási idejét, mivel pótolja az energiáját?
- Én nem... Nem csináljuk reggelig. Hamarabb szoktuk befejezni. Csak most tudtam meg, hogy Jin nem szokott aludni utána, mert fáj neki...
- NamJoon... Kérlek ne kiabálj Jiminnel... - kérlelte a Hercegnô.
- Akkor hogy értessem meg vele, hogy vigyázzon az egészségedre?
- Jin hyung, miért nem szóltál Jiminre, ha tényleg erőszakoskodik veled? - kérdezte Taehyung.
- Jimin tudja, hogy mikor csinálja vadul. S pont az a baj, hogy nem fogja vissza magát - mondta folyamatosan RapMon.
- Jimin férfi. - szólt Suga. - Jin hyung dönthette el, hogy együtt alszanak, vagy sem. S ha sűrűn akarnak vele b*sszni, vállalnia kell a következményeket.
- Mellette állsz? Gondolkozzál, hyung! Ez nem mehet így!
- Most miért kiabálsz velem? - suttogta Suga hátrébb lépve, és felnézett RapMonra, aki csak elszégyellve magát halkult le, majd újra Jiminhez fordult.
A nagy hangoskodás közben Jin a kanapénak támaszkodva figyelte az eseményeket, mire megjelent mellette JungKook:
- Jin hyung, fáradt vagy?
- Mi a baj? - nézet rá. Látta, hogy a maknae kicsinyként szomorkás kedvű.
- Beszélhetnénk?
Jin határozottan bólintott és együtt vették az irányt a maknae szobája felé.
- Hé, miért rabolod el a Hercegnőmet? - vette észre őket Jimin a leaderrel való veszekedése közben. Viszont a kérdésre már nem érkezett válasz, mert a másik két tag bezárkózott a szobába.